(Fotó: Ótos András)
Amennyiben Péterváradot közlekedési csomóponttá építenék át, pontosabban: ha kiépül az új híd, és a forgalom a vár alatti alagútban bonyolódik majd le, sokak szerint ez megfosztaná a várat attól a lehetőségtől, hogy az UNESCO nemzetközi védelem alá helyezze.
Az önkormányzat már régóta arra törekszik, hogy a várat a világörökség részévé nyilvánítsák, ez magától értetődően sok jót jelentene a városra nézve, az új státus mindenekelőtt az idegenforgalom szempontjából lenne előnyös. A városi képviselő- testület azonban elfogadta az új híd megépítésére vonatkozó javaslatot, annak ellenére, hogy sokan ellenezték, módosításokat ajánlottak. A hídépítést ellenzők szerint a valamikori Ferenc József híd pilléreire megépülő új közúti híd drasztikusan csökkenti majd az esélyt arra, hogy a világszervezet a Föld kulturális örökségének kiáltsa ki a péterváradi várat. A négysávos új híd tervezőit már megválasztották, az építkezés azonban az idén még nem kezdődik meg. A műemlékvédők azzal érvelnek, hogy ha majd felújítják és kibővítik a vár alatt húzódó, 361 méter hosszú alagutat, a rajta keresztülhaladó forgalom vibrációi miatt a vár épületei megrepedeznek.
De nem ez jelenti a legnagyobb veszélyt a világörökségi státus elnyerésének tekintetében: Bojana Karaividić, a Suburbium egyesületből megmagyarázta, hogy az UNESCO, vagyis az Egyesült Nemzetek Szövetségének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete a történelmi emlékműveket nem elkülönítve figyeli, hanem a tájképpel, a környezettel együtt, a környéket helyezik védelem alá. A péterváradi vár képébe viszont az új híd, amelyet szélesre és magasra terveztek, igencsak elrontja majd.
– Csak azok az épületek kerülhetnek az UNESCO listájára, amelyek ugyanolyanok, mint amilyennek megépítették őket. Az átépített, kijavított, korszerűsített építmények nem jöhetnek számításba, előbb fognak védelem alá helyezni egy rossz állapotban lévő, eredeti épületet, mint egy új, a szervezet által el nem ismert építőanyagokkal megjavítottat. Új alagutat akarnak fúrni, nem tudhatjuk, mi van a vár alatti sziklában, és hogy az építkezés hogyan hat majd ki az építményre – hallottuk.
A hídépítést ellenzők hivatkoztak a 2021-ig tartó időszakot felölelő, átfogó városrendezési tervre is, ez ugyanis előlátja azt, hogy a vár épületegyütteseiben a közlekedést a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. Úgy vélik, hogy a híd megépítésével a város valóban sokat nyerne, de valószínűleg még többet veszítene. A forgalom miatt nemcsak a vár kerülne veszélybe, hanem Pétervárad óvárosa is, ez ugyanis régi házakból, épületekből áll, amelyek már a mostani gépjárműforgalom súlyát sem igazán bírják. Ha pedig síneket is lefektetnének a közelben, mint ahogy azt tervbe vették, akkor egészen biztosan merőben megváltozna a városka arculata. A vár aljában lévő óváros most szinte teljesen olyan, mint volt, a történelem során alig változott, ez ritkaságszámba megy a világon, és ezért is vannak nagy esélyei arra, hogy az UNESCO az oltalmába veszi. A vár és a városka eredetiségét a nemrégiben Bécsből beszerzett korabeli térképek, dokumentumok is alátámasztják. Az ilyen iratok gyorsított beszerzése a városnak azon törekvéseit igazolja, hogy igyekszenek megőrizni a vár értékét és jelentőségét, ugyanakkor a hídépítéssel pontosan ellentétes értékű üzenetet küldenek.
Az idén az önkormányzati költségvetésből nem fordítanak jelentősebb összeget a péterváradi vár és az óváros tatarozására és építésére, a közvállalatok csak a legszükségesebb közmű és egyéb tatarozási, kertészeti stb. munkálatokat végzik majd el. A péterváradiak viszont elégedetlenek, azt mondják, a várral, Újvidék jelképével senki sem törődik igazán. Pétervárad települési részeiben is komoly gondok vannak, a házak falai megrepedeznek a teherforgalom miatt, amely kerülőút hiányában Péterváradon keresztül bonyolódik le, sok helyen sárosak az utcákat, nincsenek sportlétesítmények, mozi, de még igazi piacuk sincs.
A Ferenc József híd 1883-ban épült, 432 méter hosszú volt, és a Budapest–Zimony vasútvonal részét képezte. A hidat Karl Baumann bécsi mérnök tervezte, hat betonpillér tartotta. 1941. április 11-én a jugoszláv hadsereg katonái felrobbantották, a németek újraépítették, majd pár év múlva ismét lerombolták. A második világháború előtt tehát az alagúton keresztül közlekedtek vonatok, a forgalom intenzitása azonban sokkal gyengébb volt annál, mint amilyent most terveznek.
