Mindent megtettek, mégsem sikerült megmenteni: az újvidéki bútorraktár néhány évvel ezelőtt égett le, hatalmas anyagi kár keletkezett. (fotó: Ótos András)
Az újvidéki tűzoltóbrigádot a dél-bácskai körzetben tevékenykedő 12 tűzoltóosztag összessége képezi, szervezett egységként működik, a munkarendszerezés 304 dolgozó alkalmazását látja elő, a brigádban azonban csak 233 tűzoltó teljesít szolgálatot.
Dragoslav Klisura parancsnok szerint ez a szám, azaz a káderállomány háromnegyedes telítettsége kevés, a városnak több tűzoltóra lenne szüksége. Arról, hogy ki dolgozhat a brigád kötelékében, és hányan, a belgrádi belügyminisztériumban döntenek. Az újvidéki tűzoltók négy váltásban teljesítenek szolgálatot, 12 órát töltenek a laktanyában, 48 órát pihennek. Egy váltásban (7 és 19 óra között) az előírások szerint nagyjából 20-an ügyelnek, de a gyakorlatban ez a szám 16 körül mozog – legalább ennyien ügyelnek minden pillanatban a város tűzbiztonságára. Amikor nincsenek bevetésen, a laktanyában gyakorolnak, tisztítják, javítják a felszerelést, meszelnek, takarítanak. Figyelmet fordítanak a testi erőnlétre is, az épületben van egy kis konditermük, amikor jó az idő, a szabadban sportolnak – leggyakrabban röplabdáznak.
Ilyen magasságban már nagyon veszélyes tartózkodni, hát még dolgozni – tüzet oltani. Hacsak tehetik, nem másznak ilyen magasra
A brigád dolgozói hetente átlagosan 30-40 alkalommal nyújtanak segítséget a polgároknak, legtöbbször tűzoltás miatt riasztják őket, az intervenciók túlnyomó többsége a város területén történik. Klisura parancsnok elmondta, hogy a beavatkozások száma leginkább az időjárástól függ, forró és száraz, hosszú időszakok során gyakrabban keletkeznek tüzek a szabadban, 2008 folyamán például, egy égető nyár után 2900-nál is több dél-bácskai intervencióról készítettek jegyzőkönyvet. 2009-ben nagyjából 2500 beavatkozásuk volt, tavaly már csak 1900. A számadatok tehát leginkább az időjárástól függnek, az épületekben és gépjárműveken keletkező tüzek száma viszont a város bővülése miatt növekszik. Ezek a tüzek leggyakrabban kicsik, vagyis olyan tüzek, amelyeket a lakók idejében észrevesznek, részben vagy teljesen eloltanak és a tűzoltók dolga már csak a jegyzőkönyvírásra, a helyszín biztonságossá nyilvánítására korlátozódik. Nagy tüzek tehát szerencsére ritkán történnek, személysérülés még ritkábban. A tüzek terjedésében az elmúló idő játszik legnagyobb szerepet: ha feldől egy ágyon felejtett gyertya, két és fél, legfeljebb 3 percen belül már lángokban áll az egész szoba, legalábbis laboratóriumi feltételek között. A gyakorlatban valamivel lassabban terjed a tűz, de mindenképp az a legfontosabb, hogy azonnal cselekedjünk, ha észrevesszük a bajt! Az újvidéki tüzek 80 százaléka megelőzhető lenne, emberi mulasztás, hanyagság, felelőtlenség miatt történnek. Nagyon gyakori – mindenekelőtt a téli hónapokban – a melegítők és villamos fűtőtestek által előidézett tűz; a polgárok kínai boltokban, bolhapiacon olcsó, alig pár hajszáldrótból összecsavart vezetékekből álló hosszabbítókat vásárolnak, erre kapcsolják kályháikat. A többszörösen túlméretezett elektromos terhelés miatt a vezetékek átmelegszenek, megolvadnak, a fémrészek felizzanak, elég, ha a kábel függöny közelében, gyúlékony bútordarabon halad keresztül, máris megvan a baj. Oda kell figyelnünk a hosszabbítókábelek minőségére, néhol olyanokat is eladnak, amelyeken kapcsoló és földelésérintkezés is van, ugyanakkor a kábel kéteres! A két ér is alig pár vékony drótszálból áll, és legfeljebb egy villanyégő biztonságos áramellátására képes. Oda kell figyelni arra is, hogy a sugárzó kvarcmelegítőket ne nyomjuk a kárpitozott bútorokhoz, könnyen lángra lobbanthatják azokat!
Ha megtörténik a baj, és ha menekíteni kell a magas épületek (magas épületnek számít minden 22 méter magasság feletti, a tűzlépcső kiépítése ez felett a magasság felett kötelező) lakóit, az újvidéki tűzoltók ezt két létra – egy létra és egy emelhető platform – segítségével teszik. Az 1991-ben gyártott létra optimális körülmények között 44 méteres magasságig ér fel, a teleszkóprendszerű platform 42 méterig nyomható, nagyjából a 13. emeletig. Természetesen mindkét szerkezetet pontosan meghatározott távolságban kell leparkolni az épülettől, ez gyakran lehetetlen a szabálytalanul parkolt autók, vagy az igen közel emelt épületek miatt. Ezt a gondot lakattal lezárható, 60-70 centiméter magas parkolásblokkolókkal szeretnék megoldani: a lakatok szabványosított kulccsal működnének, azonban még a kulcs hiányában sem jelent nagy gondot a tűzoltóknak egy lakat levágása. Már a helyszínre érkezést is ellehetetlenítik az autósok, hiába szirénázik a tűzoltókocsi, nem térnek ki előle. A nyugati sofőrök a szirénázó villogó tűzoltókamion láttán azonnal felhajtanak a járdára, vagy már ahova lehet, az újvidéki autósok észre sem veszik őket...
Egyébként a legmagasabb tűzoltólétra a világon 112 méter magas, de a tűzoltók eleve arra törekszenek, hogy ezeket csak végső esetben használják: mindig előbb belülről próbálnak oltani, csak utána az ablakokon keresztül.
A felvétel egy bemutatón készült: a tűzoltó egy nagy nyomással működő „vízipuskával” oltja a tüzet, a szerkezet porlasztja a vizet, hatékonysága jóval nagyobb, mint a hagyományos tömlőé. Az újvidéki tűzoltóknak két ilyen berendezésük van.
Az önkormányzatnak, a tartományi kormánynak, a Tűzvédelmi Alapnak és a belügyminisztériumnak köszönhetően 2008-ban és 2009-ben az újvidéki tűzoltók jelentős felszereléshez juthattak, többek között két hidraulikus feszítőszerkezetet is kaptak, így többé nem okoz gondot számukra még a legbiztonságosabb lakásajtók feltörése sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akármikor a lakásban felejtjük a kulcsot, azonnal hívhatjuk a tűzoltókat, hogy törjék fel az ajtót, vagy hogy létráikon felmászhassunk a teraszra. Csak akkor avatkoznak be ilyen esetben, ha a lakásban mozgásképtelen, magatehetetlen vagy beteg személy tartózkodik, tehát, ha sürgősen be kell jutni. Ilyen eset igen gyakran megtörténik, egyébként a kulcskészítőket kell segítségül hívni. Mostanában a tűzoltók verik le a járdák felett lógó, komoly veszélyt jelentő jégcsapokat is, noha ez sem elsődleges feladatuk, és valójában a polgároknak kellene vigyázniuk arra, hogy házaikon, épületeiken ne keletkezzenek ilyenek. A tűzoltókat hívják olyan autóbalesetek alkalmával is, amelyek során a gépjárművekbe beszorultak az utasok, és csak pléhvágó segítségével lehet kiszabadítani őket. Gyakran a közlekedési balesetek után a tűzoltók mossák le az úttestről a törmeléket, az olajat, a vért... Ezek a legkellemetlenebb beavatkozások, szinte minden alkalommal súlyos sérültekkel és halottakkal van dolguk, szerencsére azonban az új közlekedésbiztonsági törvény életbe léptetése óta az ilyen intervenciók száma jelentősen csökkent.
| A kiszácsi utcában 2008 elején egy férfi egy kályhát rákapcsolt egy olcsó, vékony drótokból összecsavart hosszabbítókábelre. Elhagyta a helyiséget, mire visszajött, az átizzott drótok már felgyújtották a függönyt és a bútorzatot. A tüzet részben sikerült eloltania, de eközben teleszívta magát mérgező gázokkal, amelyek a különböző műanyagok égésekor szabadultak fel. Kórházba szállították, azonban pár napon belül meghalt. Az esetről a helyiségben levő kamera digitális felvételt készített, a nyomozók ez alapján tudták rekonstruálni a történteket.
|
