A vidékünkön egyik legrégibb (ha nem a legrégibb) fogadalmi ünnep, amelyet a mai napig fenntartottak, és a magyar szabadságharc és forradalom idejére vezethető vissza. A szabadságharcban megsemmisült falu népe ugyanis elmenekült a romossá vált helységből, vissza pedig csak az ötvenes évek elején tért. Ekkor egymást követően több évben elemi csapások (zivatar, jégverés, dögvész) érték az amúgy is elszegényedett földműves lakosokat. Isten haragjának kiengeszteléséül az akkori katolikus hívek örök fogadalmat tettek, hogy Illés próféta napját (július 20.), mivel ekkor érte őket a legnagyobb csapás, minden időben megünneplik, a földeken munkaszüneti napot tartanak, és templomba mennek.
Ennek a fogadalomnak az emlékét kisebb megszakításokkal a temeriniek a mai napig megőrizték. Különösen nagy és látványos ünnepségeket, felvonulást, szabadtéri előadást, tábori misét a két világháború közötti években tartottak. De a mostani ünnepségek sem maradnak el a régiek mögött. A központi esemény mindig az ünnepi szentmise, amelyen a hívek megújítják őseik fogadalmát.
Az Illés-napokat szervező temerini civil szervezetek és az I. helyi közösség képviselői már megtartották első összejövetelüket és körvonalazták az ünnepség főbb mozzanatait. Ennek fontos eleme, hogy a felvonulók menete a plébániatemplom elöl indul a telepi millenniumi emléktemplomba, amely idén ünnepli felszentelésének 10. évfordulóját. Az ünnepi szentmise hagyományosan délelőtt tíz órakor kezdődik.
A szervezők az idén is nagyszámú érdeklődőre és a felvonulásban való résztvevőre számítanak. Már jelezték részvételüket a testvértelepülések civil szervezetei és önkormányzataik képviselői, művelődési egyesületek, zenekarok. De mint minden évben, az idén is saját zászlaik alatt vonulnak a helyi egyesületek és szervezetek. Az ünnepséget több naposra tervezik. A rendezvények java (kiállítások, bemutatók, találkozó) a hétvégén zajlik. Illés napja most is hajnalba nyúló mulatsággal zárul. A rendezvények sorát a szervezőbizottság május 6-ára meghirdetett ülésén véglegesíti.
