(fotó: Dávid Csilla)
A Munkás utcai óvoda építését pénzhiány miatt júliusban sem kezdték meg, és a helyszínen még mindig nem látni mozgolódást, készülődést.
Az illetékesek azt mondják, hogy most már szinte bármelyik percben megérkezhet a szükséges pénz a Radosno detinjstvo gyermekintézmény számlájára, és a munkagépek azonnal kivonulhatnak a már megtisztított telekre. Az építkezés tervezett költségei nagyjából 230 millió dinárt tesznek ki, ebből az összegből 90 milliót a Radosno detinjstvo gyermekintézmény biztosított, a többi 145 milliót az önkormányzatnak kell előteremtenie. Az intézmény igazgatója korábban azt mondta, hogy a közbeszerzési pályázat lebonyolítása után az építkezés legkorábban augusztus derekán kezdődhet meg. Akkor ígéretet kapott a polgármestertől és a városi pénzügyi tanácsostól, hogy ők mindenképp előteremtik a hiányzó pénzt, és hogy az építmény még az idén felépülhet.
Az új, 350 gyermek befogadására és ellátására alkalmas óvodát azon a helyen építik, ahol korábban egy 30 méter magas, Újvidék régi ipari negyedéből megmaradt kémény magasodott. Az építményt még április derekán lerombolták annak ellenére, hogy ez heves tiltakozást váltott ki, és hogy a polgárok egy csoportja még tiltakozó megmozdulást is szervezett megőrzésének érdekében. Hogy miért kellett a kéményt azonnal, szinte sürgősségi eljárással ledönteni? A Városépítési Intézetben azt mondják, hogy ők nem foglalkoznak azzal, hogy az építkezés mikor kezdődik meg azon a telken, amelynek az előkészítése az ő feladatuk. Tehát: az intézet megkapta a meghagyást arra, hogy a telekrendezési tervezettel összhangban készítse elő, azaz tisztítsa le a szóban forgó telket, és hogy hozza olyan állapotba, hogy azon építkezni lehessen. Ezt azonnal a meghagyás átvétele után meg is tették, arról már nem tehetnek, hogy az építkezés kezdete késik, és hogy a lerombolt kémény helyét azóta benőtte a gaz. Egyébként a tervrajz szerint az óvoda épülete pontosan a lerombolt kémény helyén áll, tehát nem igaz az, hogy a kéményt nem kellett volna bántani, mert az óvoda udvarában állt volna. Az intézetben elmondták, hogy amikor a kéményt lerombolták, világossá vált, hogy a téglák közötti kötőanyag szinte teljesen kihullott, tehát az építmény veszélyt jelentett a környezetre nézve. Ugyanis olyan ötletek is elhangzottak, hogy az óvoda tervrajzát módosíthatták volna némileg, így a kémény az épület mellé került volna, azonban az említett okból az illetékesek nem engedhették meg, hogy egy omladozó építmény tornyosuljon a gyermekek feje felett. A kémény tégláit a ledöntés után megvizsgálták a szakértők, és azt állapították meg, hogy nagyon rossz állapotban vannak, és hogy nem használhatók semmire. Kihordták az egészet a városi szeméttelepre.
