A Heror Media Pont ügynökség, a Vajdasági Levéltár, valamint a Kisebbségi és helyi média Fejlesztési Központ rendezésében szombaton kezdődött, pontosabban folytatódott a Szombati beszélgetések elnevezésű programsorozat.
A második idény megnyitóján Zoran Knežev krónikás és publicista vezette a beszélgetést Slobodanka Nećak Stevanović építészmérnökkel, valamint a Virágok és Zöld területek Kedvelői Egyesületének elnökével, illetve Vesna Forkapić kertészmérnökkel. A beszélgetést a Vajdasági RTV 1-es csatornáján és annak hivatalos oldalán követhették élőben az érdeklődők. Az eseményt a Múzeumok 10-re elnevezésű rendezvényegyüttes keretében valósították meg, ez az ország legnagyobb, nemzeti múzeumi kezdeményezése, és mint ilyen, egyedülállónak számít Európában. Az idén immár hetedik alkalommal szervezték meg. A szombati beszélgetés témája az újvidéki parkok köré épült.
Zoran Knežev moderátor szerint a zöld területeket szimbolikusan is megőrizték a város nevében és címerében is. – Az 1748-ban elnyert városi rangra való emelést elismerő rendeletben is előírták, hogy tartsák meg a település szépségét facsemeték ültetésével az utak mentén. A városi önkormányzat 1889-ben jelentős összeget különített el a sétány és a városkert karbantartására. A kertészek ezt követően rendbetették az útkereszteződéseknél, piacoknál és fontos intézményeknél lévő zöld területeket. Különös figyelmet szenteltek a templomok és a temetők környékének zöldesítésére is. A levéltári források alapján megállapítható, hogy a város környékén 1755 és 1918 között a Felső (cseneji), Alsó (futaki) erdők, valamint az Almási füzes és a Kapitány-sziget létezett – magyarázta Knežev.
Hozzátette, hogy egy 1785-ből származó térkép alapján a város környékén 457 hektárnyi erdő terült el. A XVIII. és a XIX. század fordulóján kezdődött meg a fák tömeges kivágása. Ezek pótlására akác-, makk- és juharfákat ültettek. Elmondása szerint a közelmúltban is történtek felelőtlen és tömeges favágások.
Slobodanka Nećak Stevanović elmondta, hogy Újvidék egykoron a kertjeiről volt híres. Hangsúlyozta, hogy a Virágok és Zöld területek Kedvelői Egyesülete évente hétszáz és ezer közötti jelentkezést fogadott a legszebb kert cím elnyerésére. Kiemelte, hogy a megfelelő facsemeték kiválasztásával fokozni lehet a polgárok növénytermesztés iránti kedvét.
Vesna Forkapić életét a város zöldesítésére fordította. Kiemelte, hogy a város túlnyomórészt a szárazságnak és légszennyezésnek ellenálló facsemetéket és virágokat rendel. A város nagy léptékkel terjeszkedik és a tervezett zöldesítés nem tudja követni ezt az ütemet.
