Koliger Maxwell a Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola ügyintéző-titkár szakának végzős diákja. Tanulmányai mellett civil szervezetben önkénteskedik, kutatásokat végez, és életében fontos szerepet tölt be a vallás is. Zenta község önkormányzata Iuventus Pro Urbe díjjal jutalmazta eddigi tevékenységeit. A tizennyolc éves zentai fiatallal elfoglaltságairól, terveiről és Zentáról beszélgettünk.
Mit jelent számodra ez a díj?
– Mindenféleképpen hatalmas elismerés, és nagy örömmel tölt el, hogy rám esett a választás.
A tanulás mellett mi mindennel foglalkozol?
– A zentai Gyermekbarátok Egyesületének aktív tagja vagyok, illetve a Kis Szent Teréz millenniumi emléktemplomban vagyok főministráns és ministránsvezető. Itt aktívan foglalkozom ministránsneveléssel és -oktatással. Emellett kutatásokat végzek, az áprilisi kisvárdai Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciáján nagydíjat kaptam a Valami más című kutatómunkámért. 2015-től kezdve minden évben részt vettem a kutatási diákversenyeken, mindig értem is el eredményeket, de ez volt a legnagyobb. A felkészülésben Nagypál Judit segített, aki osztályfőnököm és mentorom is egyben.
Mit tapasztalsz, milyen a fiatalok hozzáállása az egyházhoz és a valláshoz?
– Ez változó. Azok a fiatalok, akik megtapasztalták az Istennel való személyes kapcsolatot, azok saját elhatározásukból, meggyőződés alapján tagjai az egyháznak. Akik ezt nem tapasztalták meg, leginkább a szülő késztetésére kerülnek kapcsolatba a vallással. Az is változó, hogy a gyerekek, fiatalok mikor tapasztalják meg ezt a kapcsolatot. Az én esetemben erre általános iskola harmadik osztályában került sor. Előtte nem kaptam vallásos nevelést, meg sem voltam keresztelve. Teljes mértékben saját meggyőződés alapján fordultam a vallás felé.
Hogyan találkoztál Istennel?
– Akkori megboldogult plébános atyánk hívta a fiatal fiúkat, diákokat ministrálni a templomba. Én polgári nevelésre jártam, de mindig ott maradtam hittanórán. Valahogy megragadt ez a szó, hogy ministrálás, itt már valószínűleg a szentlélek működött. Elmentem egy vasárnapi szentmisére, itt történt az én istenközeli élményem. Az évek során, ahogy én is növekedtem mind korban, mind hitben, folyamatosan tapasztaltam, hogy a világmindenség mögött van valamilyen valóság, valami érték, amit érdemes képviselni, amiért érdemes élni.
Ha a számos elfoglaltságod ellenére mégis adódik egy szabad délutánod, mivel foglalkozol?
– Szeretek olvasni, elsősorban vallásos és pszichológiai témájú könyveket. Tehát nem szakadok el attól, amit egyébként is képviselek. Emellett szeretek utazni, kirándulni, zarándokolni. Nyáron voltam Rómában, oda régóta el szerettem volna jutni. A Nemzetközi Ministránszarándoklaton vettem részt. Szeretnék egyszer a Szentföldre is eljutni.
Mit jelent számodra Zenta?
– Zentán születtem, de általános iskolába és óvodába Adán jártam. A középiskola megkezdése előtt kerültem vissza Zentára. Nagyon közel áll hozzám ez a város, nagyon szeretem. Az emberek nagyon nyitottak és közvetlenek, egy szerethető, élhető városról beszélünk. Úgy látom, hogy a zentaiak nagyon sokat tesznek a városért, és ez kölcsönös. Nagyon színes programok vannak, amelyek a polgárok érdekeit képviselik.
Mik a terveid a jövőre nézve?
– Mindenféleképpen teológiát szeretnék majd tanulni, és a későbbiekben ezzel foglalkozni. Akár mint felszentelt egyházi személy, akár mint teológus vagy hitoktató. Isten útjai kifürkészhetetlenek, még eldől, hogy pontosan mit fogok csinálni. Rábízom magamat az isteni gondviselésre. Fontosnak tartom az emberek és az Isten szolgálatát, a jónak a képviselését.