56 Sóhaj címmel tartottak 1956-os megemlékezést tegnap este Zentán, a helyi Művelődési Házban, ahol a nemzeti ünnep alkalmából előbb Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere mondott ünnepi köszöntőt, majd a budapesti Regélők Énekegyüttes adott különleges hangulatú koncertet, amelynek programját az ’56-os eseményekhez kötődő különféle műfajú alkotásokból állítottak össze.
Október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc napja a terror és az elnyomás elleni hősi küzdelemre, a szabadság szeretetére emlékeztet, hangsúlyozta a rendezvény kezdetén mondott ünnepi köszöntőjében Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere, majd hozzátette, az akkori események résztvevői nem hősnek születtek, csak szabadnak, és éppen az a hatalom csapott le rájuk, amely a szabadság, a függetlenség erejétől rettegett. Mint mondta, 1956. október 23. és november 11. között mindössze húsz nap telt el, de ez a szűk három hét a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb időszaka volt, amikor egy elszánt kis nemzet felemelte a fejét, és nemet mondott a diktatúrára.
– Az elégedetlenség, az elkeseredés, a szabadságvágy az ifjúság körében váltott ki először nyilvános szervezkedést, a budapesti egyetemisták 16 pontba foglalták össze követeléseiket. Ezek között szerepelt a szovjet hadsereg azonnali kivonulása, új kormány alakítása Nagy Imre vezetésével, a szabad, többpárti választások megtartása, a vélemény, a szólás- és sajtószabadság biztosítása, a magyar nemzeti szimbólumok szabad használata, a nemzeti ünnepek megtartása – fogalmazott ünnepi köszöntőjében Ceglédi Rudolf, majd így folytatta: –1956 októberében egy térdre kényszerített, többszörösen kifosztott, becsapott nép fel mert állni, és nemet mert mondani a nyomornak, a félelemnek, a hazugságnak, a bizonytalanságnak, a szellemi és gazdasági kizsákmányolásának. Ennek tudatában 1956 üzenete az lehet, hogy soha ne tűrjük meg magunk között azokat, akik félelmet akarnak szítani, széthúzást akarnak kelteni. Soha ne hagyjuk, hogy megzsaroljanak bennünket és arra kényszerítsenek, hogy eltűrjük az igazságtalanságot, a kiszolgáltatottságot.
A polgármester hangsúlyozta, a nemzeti ünnep sohasem lehet öncélú, hiszen ilyenkor azoknak az értékeknek kell felülkerekedniük, amelyek összekötnek minket, és megerősítik bennünk az együvé tartozás érzését.
– A történelem emberi sorsok összessége, egyéni tragédiák, kudarcok, győzelmek és diadalok sorozata. Az események sodrásában mindig a nagybetűs embert kell keresnünk és megtalálnunk. Azt sem feledhetjük el, hogy egyszer a mi jelenünk is múlttá nemesedik, ránk is emlékeznek majd, de nem mindegy, hogyan. Tegyünk róla, hogy az utánunk jövők büszkén emlékezhessenek ránk, hogy azt mondják rólunk, erősek, okosak, összetartóak voltunk a mindennapokban. Mint azok, akik ott voltak a mára már jelképpé vált lyukas zászló alatt, és bebizonyították a világnak, egy kis nép is képes lehet a csodákra. Mert ez 1956 igazi üzenete – emelte ki Ceglédi Rudolf, aki végezetül annak fontosságára hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy az ’56-os hősök példájából merítsenek erőt az előttük álló időszakra.
Az ünnepi köszöntőt követően a budapesti Regélők Énekegyüttes tagjai, Szép Ibolya, Berekméri Szigeti Huba és Szabó Gyula Győző adták elő az 56 Sóhaj című ünnepi műsorukat, amelynek programját az ’56-os eseményekhez kötődő különféle műfajú alkotásokból állították össze.
Az együttes tagjainak elmondása szerint a Regélők Énekegyüttes 2008 februárjában született meg, tagjainak együttműködése azonban jóval messzebbre nyúlik vissza, hiszen előbb a diákévek boronálták őket össze, majd később a közös színpadi produkciók is. Az együttes zenei világában fellelhetőek a XXI. század stíluselemei, a népköltészet motívumai, a többszólamúság, de legfőbb előadási elvük mégis az egyszerűség és szövegérthetőség. Műsoraikat éppen ezért mindig az adott rendezvények témája szerint állítják össze, amihez rendkívül színes palettájukon a népdalok, a virágénekek, a népballadák, a megzenésített versek és a kortárs zeneszerzők alkotásai mellett saját szerzeményeink is rendelkezésükre állnak. Az együttes neve azonban csak több évnyi barátság és együttműködés után született meg, kiválóan jellemezve azt a sajátos akusztikus zenei stílust, amit képviselnek, és amelyet a vasárnapi ünnepi hangversenyük során a zentai közönség is megismerhetett.
