Puskás Károly magyarkanizsai községi tanácsos: –A helyenkénti vegyszeres irtásnak nincs kellő hatása. A parlagfüvet csak mechanikai úton és szervezetten lehet irtani. Láthatjuk, Nyugaton is nagy gondokat okoz, de ott más az emberek hozzáállása. Amikor évekkel ezelőtt elkezdtük Magyarkanizsán a parlagfűirtó akciót, az illetékes miniszter azt sem tudta, milyen veszélyes ez a gyom. Tartományi képviselőként szorgalmaztam, és ma is elvi álláspontom, hogy gyökerestül kell irtani a veszélyes gyomnövényt, virágzás előtt, állami szervezésben, mert az egyéni akció eleve vesztett csata.
Bánszki Anna: –Kertészmérnökként úgy vélem, hogy jó kezdeményezés lehet a permetezés is, de nem hoz teljes megoldást. Kaszával sem lehet visszaszorítani a parlagfüvet, mert újra kihajt, és a magja képes zölden is beérni. A gyomnövény rengeteg magot hoz, és az hosszú évtizedekig csíraképes. A legjobb megoldás lenne gyökerestül kitépni, és elégetni, vagy olyan helyen tárolni, ahol nem tud kicsírázni a mag – de ezek költséges megoldások. Amíg a lakosság nem érti meg, mennyire veszélyes a parlagfű, amíg nem érzi a saját bőrén az ember, addig nem is törődik vele.
Goran Nikičić, a horgosi iskola igazgatója: –Éppen ma reggel kezdett igazán kaparni a torkom. Egyre többen szenvednek parlagfű-allergiától olyanok is, akiknek eddig nem okozott gondot. Mi az iskolában csak júliusig tudunk hatni a gyerekekre, a gyom azonban ilyenkor kezd virágozni, a szünidő alatt. Szerintem mindenkinek ki kellene irtania a háza körül, és átfogó kampányt kellene szervezni szórólapokkal, a média segítségével. A sajtóban, tévében, rádióban nagydobra kell verni, és irtani a gyomot az önkormányzat, a helyi közösségek, a civil szervezetek összefogásával.
