2024. november 23., szombat

Jeles személyiségeink

Bemutatjuk a magyarkanizsai község idei Pro Urbe díjasait
A magyarkanizsai község Pro Urbe díjasai 2010-ben (Fotó: Horváth Éva)

A magyarkanizsai képviselő-testület a község napja alkalmából minden évben Pro Urbe díjat adományoz azoknak, akik munkásságukkal, személyes vagy közösségi vállalásukkal öregbítik a község hírnevét, hozzájárulnak a közösség építéséhez, a község fejlesztéséhez.

Idén a díszülés keretében a pénzjutalommal járó Pro Urbe emlékplakettet Nagygyörgy Zoltán horgosi művészgrafikus, régiótörténész, harcművész vette át Nyilas Mihály polgármestertől. Pro Urbe díszoklevél kitüntetésben részesült Puskás Károly magyarkanizsai építész, közéleti szereplő, fotográfus, Koncz Lázár oromhegyesi művelődésszervező, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Elek Sándor, az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület elnöke, valamint a martonosi Miasszonyunkról Nevezett Bácskai Nővérek Társulata.

Nagygyörgy Zoltán grafikusként kezdte pályafutását, alkotásai mindegyik hazai nyomtatott médiumban megjelentek, az 1980-az évek végéig mintegy száz önálló kiállítása és más művészekkel közös, hazai és külföldi tárlata volt. Miután aktív sportolóként karatéval kezdett foglalatoskodni, a kemény Kyokushin karaténál kötött ki, és létrehozta a vajdasági szervezetet. Időközben kutatni kezdte vidékünk múltját, és hogy a gazdag tárházból mások is meríthessenek, folyamatosan közli helytörténeti írásait, tanulmányait, napi- és hetilapokban, folyóiratokban, szaklapokban. Heraldikusként elkészítette több falu címerét, megtervezte Kossuth, Bartók, Kárász Benjámin és az árvaház (mai iskola) emléktábláját.

Amikor jelölőinek, támogatóinak, méltatóinak köszöntet mondott azért, hogy ebben a kivételes elismerésben részesülhetett, Nagygyörgy Zoltán kiemelte: az ember csak egymás kölcsönös megbecsülésével képes arra, hogy értékeset alkosson.

Puskás Károly építészmérnökként dolgozott a kanizsai tervezőirodában, a törökkanizsai építővállalatban; volt a vízművek részlegvezetője és a tervezőiroda igazgatója, majd a cserépgyár műszaki igazgatója. Jelentős közéleti és politikai szerepet vállalt, amikor az önkormányzatban a kommunális osztály vezetője, a végrehajtó bizottság elnöke, tartományi képviselő lett. Ma is aktív: a polgármester tanácsosa, és szenvedélyének, a fényképezésnek hódolva a község eseményeinek megörökítője.

– Műszaki emberként ezekre a munkára volt képességem, de hangsúlyozom, hogy minden eredmény csapatmunka eredménye – mondta az elismerés átvételekor Puskás Károly.

Koncz Lázár az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetése mellett még sok munkát felvállal a községben a hagyományápolásért, értékeink megőrzéséért. Miután népzene- és citeraoktató-képzésben részesült, az adorjáni Szőke Tisza asszonykórus művészeti vesetője is lett, és citerásként segíti a tóthfalusi Fehér Akác egyesület munkáját. Hosszú évek óta egyik főszervezője a fontos vajdasági rendezvénnyé vált Gazdag Ág hagyományőrző szemlének, valamint a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok című nemzetközi népzenei találkozónak.

Koncz Lázár kettős ünnepet ült a díj átadásakor: aznap ünnepelte a születésnapját is. Mint mondta, ennél szebb születésnapi ajándékot nem kaphatott volna.

Elek Sándor, az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület elnöke a betegsége miatt nem vehetett részt az ünnepen, díszoklevelét a lánya vette át. Elek Sándor előbb az adorjáni nyugdíjas-egyesület elnöke volt, majd miután az ő ötletére megalakult a művelődési egyesület, annak vezetője lett. Ő kezdeményezte a szeptemberi népművészeti találkozók megszervezését, és az idén már ötödik alkalommal tartották meg a rendezvényt.

A Bácskai Nővérek Társulatát nehéz néhány mondatban bemutatni. Amikor 1908-ban Martonosra érkeztek, akkor a tanítás, az ifjúság nevelése volt a feladatuk. Az épületük államosításakor a nővérektől megvonták a tanítás jogát, és ezután kézimunkával, kántori tevékenységgel, földműveléssel tengették életüket. Néhány év múlva korrepetálhatták a segítségre szoruló diákokat, és nagy segítséget kaptak ehhez a horgosi Kárász családból érkező Mária Anna nővér személyében. Az iskola kérésére magyarul tanította a betelepültek gyermekeit, díszleteket készített a művelődési házba, több idegen nyelven beszélt, és jól értett az algebrához is. Miután magához szólította az úr, Balázs Mária Margit nővér vette át a kántori teendőket és az iskolai hitoktatást.

Gratulálunk a díjazottaknak!

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás