Magáról csak annyit mondott: folyamatosan álláskeresésben van, de tudja, hogy a szakmán belül aligha talál munkahelyet, hiszen milyet és mikor is találhat egy grafikus-dizájner. Kétgyermekes családanya, feleség, háziasszony, folyamatosan fest, és sziklaszilárdan elhatározta, hogy minden évben lesz egy önálló kiállítása. Idén egy közös tárlaton már részt vett Szabadkán két másik női alkotóval, most pedig kamara-kiállításra készül a magyarkanizsai József Attila Könyvtárban.
És innen kezdve már sokkal áradóbb lett a beszélgetés.
– Főként magyarkanizsai és horgosi motívumokat festek, utcarészleteket, jellegzetességeket. Azt festem meg most, ami körülvesz, a szűkebb környezetemet, épületeket, a tanyavilágot. Nemcsak a motívumok újak, hanem a technika is az: festőkéssel dolgozom. A festőkés nagyon érdekes hatást, különös struktúrát ad a képnek, ahogyan a rétegek keletkeznek – mutatja frissen készült, még száradó olajfestményeit Fazekas Edit, Bíró Miklós-díjas, horgosi festő- és grafikusművész.
Több jellegzetes magyarkanizsai épület, szobor, a horgosi Kárász-kastély bejárata jelenik meg az olajképeken, és a magyarkanizsai könyvtár épülete is, amely december elsejétől otthont ad a kiállításnak – Így látom a tájat címmel.
– Három évvel ezelőtt már volt egy kiállításom a kanizsai könyvtárban. Szeretem, mert szép környezet, és a képeket az olvasók, a rendszeresen oda járó diákok is látják. Ha csak egyikük felfigyel valamelyik képre, már érdemes ott kiállítani.
A képek természetes fénynél ragyognak. Különlegességüket nemcsak festőkések sokaságának, azok bravúros kezelésének köszönhetik, hanem a színeknek is.
– Hogyan látom a tájat? A színek frissek, optimisták, éppen a derűlátó hozzáállást szeretném kifejezni a színekkel. Az égbolt egyik képen sem borús. Minden nehéz időszak után szebb következik. Szeretem a szép, élénk, tiszta színeket. Ezek középméretű képek, de sok miniatúrát készítettem, amelyeket nemzetközi kiállításra is vittem. Az a vágyam, hogy nagyobb méretű képeket fessek, de ezek a mostaniak jó hangulatot fognak adni a kiállításnak, mert oda lehet menni, odahajolni, meglátni az apróbb részleteket.
Hajoljunk oda, december elsejétől megtehetjük a magyarkanizsai könyvtárban. Érdemes.
