Helyi termékek és a pálinka ünnepe

Húsz évvel ezelőtt a zentai Művelődési Ház egykori kiállítótermében mindössze két asztalsoron voltak kiállítva a Zentai Gazdakör által minden évben megrendezett Mikulás-napi Fesztivál tárgyai. Ezzel szemben az elmúlt hétvégén a zentai sportcsarnokban 155 helyi termékkiállító portékáit tekinthették, illetve vásárolhatták meg mindazok, akik ellátogattak a rendezvényre. A 22. Nemzetközi Mikulás-napi Pálinkafesztivál 34 tagú bírálóbizottsága 7 országból 750 pálinkamintát osztályozott le, a Kulináris Fesztivál zsűrije pedig 12 versenyző ételeiről mondott ítéletet.

Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a rendezvényük megszervezésével a kezdetek óta arra törekedtek, hogy a fiataloknak bemutassák azt az életvitelt, amit évszázadokon keresztül a gazdálkodók képviseltek, és aminek köszönhetően megmaradtak ezen a vidéken.

– Arra is rá szeretnénk mutatni, hogy mekkora értéke is van annak, amikor ellentétben az önkiszolgálóban való bevásárlás egyoldalúságával, itt elbeszélgethetünk a termékek készítőivel, megkérdezhetjük tőlük, miből is készültek a portékái, és megismerkedhetünk magával az emberrel – jegyezte meg a Gazdakör elnöke.

No de mit is tekinthettek, kóstolhattak meg a látogatók?

Mindenekelőtt finomabbnál finomabb kézműves sajtokat, Szerémségből származó húsárut, édes és sós süteményeket, mézet és méztermékeket, biotermékeket, fűszereket, házi szappanokat, természetes anyagokból készült piperecikkeket, különböző ízvilágot képviselő önteteket, szörpöket, kézműves söröket, borokat, no meg jóféle tüzes vizet, vagyis pálinkákat, amelyek közül a legjobbakat arany-, ezüst- és bronzérmekkel, serlegekkel díjazták.

Nagy Miklós, a vajdasági Szent Miklós Pálinkalovagrend vezetője és a 22. Mikulás-napi Nemzetközi Pálinkafesztivál főszervezője elmondta, hogy az idei megmérettetésre 36 különböző pálinka érkezett be, vagyis olyan ital, ami viselheti a pálinka elnevezést. Emellett 29 párlatot és 16 likőrt is beküldtek.

– A Romániából, Magyarországról, Szlovákiából és Szerbiából verbuvált 34 tagú bírálóbizottság feladata nem volt egyszerű – jegyezte meg a pálinkaverseny főszervezője, és hozzáfűzte, hogy az értékelést követően a pálinkaminták 28 százalékának ítéltek oda arany-, 26 százalékának ezüstérmet, a minták 22 százalékának pedig bronzérmet. A pálinkák 24,6 százaléka nem kapott érmet – ecsetelte a főszervező.

A versenyen kihirdették a résztvevő országok legjobb pálinkafőzőjét is, Magyarországról a szegedi Németh Józsefet, Szerbiából a zentai Bús Ákost, Romániából az érmihályfalusi (Valea Lui Mihai) Sütő Józsefet, Szlovákiából pedig a nádszegi (Trstice) Fitos Andrást díjazták.

A gyümölcspálinkák közül a legjobb őszibarack-pálinkát a szlovákiai Veszprémi Csaba, a legjobb birsnedűt a szegedi Németh József főzte. Az almapálinkák közül a zentai Barna Dániel, a kajszik közül az orosházi Benkő Lajos papramorgóját hirdette ki bajnoknak a bírálóbizottság. A törkölypálinkák kategóriájában a nádszegi Fitos András, a körtepálinkákéban pedig a zentai Bús Ákos aratta le a babérokat. A szegedi Németh Józsefnek a szőlőpálinkája is bekerült a bajnokok közé, az érlelt pálinkák mezőnyében pedig a jászkiséri Szabó Sándor, a szilvapálinka kategóriában a debreceni Szabó Annamária italát hirdették ki bajnoknak. Bajnoki címet kapott Veszprémi Csaba cseresznyenedűje, Németh József vilmoskörte-pálinkája, a szentesi Papp Béla meggypálinkája és a jászkiséri Krizsai Sándor gyümölcspálinkája is.

Az idei Mikulás-napi Nemzetközi Pálinkafesztivál pálinkájának a szentesi Papp Béla meggyitalát hirdették ki.

Papp úr napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az Orosházi Gazdakörben 15–20 éve foglalkoznak pálinkafőzéssel, és ez alatt az idő alatt nagy gyakorlatra tettek szert. A magyarországi pálinkafőző elárulta azt is, hogy a kiváló meggypálinka titka elsősorban az, hogy milyen meggyfajtából készül, és milyen aromákat is tudnak belőle kihozni. A bajnok a pálinkájához érdi bőtermő meggyfajtát használt.

A rendezvénysorozaton 12 terméket jelöltek a helyi védjegy megszerzésére, és minősítést is átadtak, de Ments András, a Vajdasági Termeltetési, Beszerzési és Értékesítési Társaság igazgatója szerint ez nagyon kevés.

– Nagyon nehéz meggyőzni a termelőket a termékeiknek védjeggyel való ellátásáról – jegyezte meg, és elmondta, a védjegy megszerzéséhez az kell, hogy tartományunkból származó nyersanyagból készüljön, és a hozzáadott értéknek meg kell haladnia az 51 százalékot. Ments szerint az alapvető gond az, hogy nagyon kevés nyersanyag lelhető meg a tartományunk területén. A fellendülőben lévő élelmiszergyártás mezőnyében az állati és növényi eredetű élelmiszerekről szóló törvényes rendelkezések szerint ezek gyártásához a termelőnek vállalkozást kell bejegyeztetnie, ami viszont nem kifizetődő a termelők többségének.