A zentai cukorgyárban a múlt csütörtökön begyújtották a kampánykezdést jelentő mészkemencét, a jövő hét elején megkezdik a répa átvételét, néhány nappal később pedig a szeletelést. Ebbe csak a régen várt, de a répatermesztőknek és a gyárnak most már nem hiányzó eső szólhat bele.
A szokásosnál egy héttel korábban kezdődő idényről, az aszály okozta gondokról és a várható eredményekről kérdeztük Deák Teodórát, a zentai cukorgyár igazgatóját.
– Minden növény megsínylette a szárazságot, milyen mértékben szenvedett kárt a cukorrépa?
– Az átlagos hozamkiesés a felmérések szerint 20-25 százalékos, de területi eloszlásban nagyon tarka a kép: a Telecskai-dombokon a legnagyobb a veszteség, Óbecsétől délre sokkal kisebb. Lesz 20, de 50 tonnás termés is hektáronként, átlagban 37–40 tonnára számítunk. A cukortartalom ezzel szemben igen jó, 17 százalékhoz közelít.
– Mi az oka a korai idénykezdésnek, nem javulhat még a helyzet?
– Annyira kritikus a répa állapota, hogy már az eső sem segíthet, sőt ronthat a minőségen. Nagyobb esőzés után megindulna a retrovegetáció, újrahajtana a cukorrépa, a cukortartalom pedig csökkenne. Rossz az, hogy nagy mennyiségben halmozódtak föl a növényekben nem kívánatos ásványi anyagok, ez pedig megnehezíti a földolgozást, a jó minőségű cukor előállítását. Amiatt sem halogathatjuk a földolgozás megkezdését, mert a korábbi évek tapasztalatai szerint a szárazság és hőség következtében feketerothadásos folyamat kezdődik, ami minőségromlással jár, a földolgozás pedig még komplikáltabb lesz.
– Milyen mennyiségű nyersanyag várható? Számítsunk-e cukorhiányra?
– Az öt cukorgyár 56 ezer hektárra kötött szerződést a termelőkkel, ehhez jön még 5 ezer hektár „szabad” répa, de azt is kértük, hogy a kormány ne engedélyezze a kivitelt. Horvátországba ugyanis 7 ezer hektárnyi termés kerülhet. Tehát attól (is) függ a nyersanyagmennyiség, hogy mennyit tudunk felvásárolni a nem szerződött területekről, és esetleg történik-e valami számunkra kedvező változás a kivitel terén. Mindenesetre ha az összes répát itthon dolgoznánk föl, akkor is mutatkozna kisebb hiány. A kiviteli kvóta és a hazai szükséglet összesen 380 ezer tonnát tesz ki. A „horvát” répa nélkül 310 ezer tonnányira számíthatunk, ezzel együtt pedig 350–360 ezer tonnára. Valamennyi hiánnyal mindenképp számolnunk kell. Ez jelentkezhet a hazai piacon, a kivitelben vagy mindkét területen – mondta az igazgatónő.
A fölvásárlási árról azt lehet tudni, hogy gyáranként (a szerződés szerint) van kisebb eltérés, de tekintettel a körülményekre, feltételezhetően valamelyest módosul az ár, rövid időn belül kialakul a végleges összeg.
