A súlyos lelki és testi traumán átélt kislány édesanyja, Szemerédi Laura így foglalta össze a történteket:
– Május 17-én a hatodikos lányom osztályfőnöke telefonált, hogy sürgősen menjek be az iskolába, valami történt a lányommal. Amikor beértem az iskolába, a lányom nagyon rossz állapotban volt, el volt fehéredve, reszketett. A pedagógus jelenlétében elmesélték, hogy a nagyszünetben berángatták a lányomat a VI. a osztályba, és betuszkolták a szekrénybe. Több fiú is fogdosta a szekrényben, akkor sem hagyták békén, amikor kiengedték. Amikor a lányom megpróbált kimenekülni az osztályból, felbuktatták, megragadták a lábánál és a hóna alatt, felemelték, majd a földre dobták. Nagyon beverte a fejét.
Amíg a földön feküdt, több fiú taposta a hosszú haját, amitől a haja egy része kiszakadt. Eközben a többi fiú megpróbálta lehúzni a nadrágját és a blúzát. Csak akkor engedték el a lányomat, amikor egy másik kislány szólt az osztályfőnöknek. Elmentem a rendőrségre, hiszen mégsem hagyhattam szó nélkül, hogy súlyosan bántalmazták a gyerekemet az iskolában, ahova azzal a tudattal indítom útjára minden nap, hogy ott biztonságban van, a tanárok felügyelete mellet nem eshet bántódása. A rendőrségről az orvoshoz mentünk, majd végül a kórházban kötöttünk ki. Három napig bent tartották a Zentai Kórházban, mivel agyrázkódást állapítottak meg nála, és súlyos lelki trauma érte. Egy hétig nem ment iskolába, nagyon megviselték a történtek, nehezen tudja mindezt feldolgozni. Ilyen súlyos incidenst nem lehet elbagatellizálni, mondván, hogy a csintalan diákokat majd megrovóban részesíti az iskola. Mint kiderült, összesen hét szerb diák, hatodikosok és nyolcadikosok vettek részt a támadásban. Megdöbbentő a szülők hozzáállása, a hét támadó diák szülei közül mindössze egy keresett meg és sajnálatát fejezte ki a lányomat ért bántalmazás miatt, és mint mondta, hasonló helyzetben ő is úgy járt volna el, ahogyan én tettem. A többi szülő nem akarja érteni, mi itt a probléma. Két diák kidobás előtti megrovót kap. Az igazgatónő nem volt aznap az iskolában, másnap azzal hívott fel, hogy rosszak a gyerekek nem is tudnak mit kezdeni velük, és nem is nevezné incidensnek a dolgot. De hol voltak a tanárok? Hiszen még akkor is bántalmazták a lányomat, amikor már becsöngettek. Sőt, megfenyegették, hogy hazafelé is ellátják a baját, ha valakinek panaszkodik. Az iskola tudtommal nem jelentette az ügyet a rendőrségnek, amely kezdeményezésemre vizsgálatot folytat, a hét végére várható a vizsgálat befejezése. A lányom és én úgy gondoljuk, hogy nem nemzeti alapon történt a támadás, viszont minden szempontból ki kell vizsgálni az ügyet – mondta az elkeseredett anyuka.
A VMSZ csókai községi szervezetének elnöksége is reagált a történtekre, Pintér Csaba, a párt elnökségi tagja tolmácsolta a VMSZ álláspontját:
– Mulasztások sorozata vezetett a sajnálatos történtekhez. Mivel a község első embere és a községi tanács oktatási felelőse sem találta érdemesnek azt, hogy reagáljon az incidensre, fontosnak tartjuk hangsúlyozni, érvényt kell szerezni a diákok jogainak a biztonságos iskolai tartózkodásra és megfelelő szintű oktatásra annak érdekében, hogy a szülők nyugodtan küldhessék gyerekeiket az iskolába. A csókai általános iskolában nem a múlt heti az első ilyen eset, még akkor sem, ha korábban nem is voltak ennyire komoly incidensek. Az iskola a gyerekek érdekét szolgálja, ezért elsősorban rájuk kell odafigyelni. Az ott dolgozóknak nagyobb felelősséggel kell viszonyulniuk az oktatás és nevelés feladatához. Az érintett szülő jóváhagyásával az ügyről tájékoztatjuk a tartományi ombudsmant, a tartományi oktatási titkárságot és az oktatási minisztériumot is. A magasabb fórumoktól elvárjuk, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy hasonló incidensek ne történhessenek meg a csókai általános iskolában – hangsúlyozta Pintér Csaba.
Az esettel kapcsolatban vizsgálódott a községi tanfelügyelő, Jasztrebinác János is, aki elmondta, a tanfelügyelő lehetőségei igen behatároltak.
– Az eset 17-én történt, amint értesültem róla, felhívtam az igazgatónőt, hogy rendkívüli tanfelügyeletre az iskolába látogatok. Az iskolában az igazgatónő nem tudott választ adni sem arra a kérdésre, mikor történt az eset, sem arra, hogy kik voltak az ügyeletesek. Az ügyeletes tanároktól jelentést sem kért, holott a saját iskolájában egyedül az igazgató jogosult vizsgálódni. Nem tett semmit a hatáskörébe tartozó intézkedések közül. Kénytelen voltam félbeszakítani a rendkívüli tanfelügyeletet. A rákövetkező napon, május 19-én kaptam meg az ügyeletesek nyilatkozatát, amelynek értelmében az incidens a becsengetés és a tanároknak szóló csengetés között zajlott le. Három tanterem van az épületnek abban a sarkában. Hogyan lehetséges az, hogy a három osztályba a három tanár közül egyik sem ért be időben? Az előttünk álló hét végén ismét ellátogatok az általános iskolába, és amennyiben az intézmény vezetősége továbbra is csak a sötétben tapogatózik, és nem indítják meg a mulasztást elkövető dolgozók ellen a törvényes eljárást, akkor személyesen fogom megindítani az eljárást az intézmény ellen. A probléma gyökerei nagyon mélyre nyúlnak, ha csak egy év távlatából nézzük a dolgokat, akkor is látszik, az iskolát már a második megbízott igazgatója vezeti. Ahol a politikai játékok az úr, ott a tanfelügyelő csak papírtigris – mondta a csókai általános iskolában uralkodó állapotokat összegezve Jasztrebinác János.
