A birkanyírástól a pörköltig

Szent György napját, vagyis április 24-ét Európa nagy részén a tavasz kezdeteként tartották számon, és ezen a napon hajtották ki először a legelőre az állatokat, ekkor fogadták fel a csikósokat, a csordásokat, a kanászokat és a cselédeket is a faluban. Több helyen megajándékozták őket tojással, amelyet azért adtak, hogy a legelőre hajtott állatok ősszel olyan gömbölyűre hízzanak, mint a tojások.

Mivel az idén ez a nap vasárnapra esett, a Zentai Gazdakör korántsem találhatott jobb időpontot az általuk hagyományosan megrendezendő birkanyíró és birkapörköltfőző versenyéhez, különösen úgy, hogy a tavalyelőtti, koronavírus-járvány okozta elmaradás, illetve a tavalyi szimbolikus módon megrendezett rendezvénysorozatot az idén végre-valahára ismét régi pompájában tarthatták meg.

Szerencsére az égiek is kedveztek a rendezvény szervezőinek, illetve látogatóinak.

A rendezvénysorozat természetesen a zentai Flamenco Klub mazsorettjeinek és a Szent Miklós Pálinkalovagrend lovagjainak a felvonulásával vette kezdetét. Ezt követte az újbúza megszentelése, ezután Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd pedig Czegledi Rudolf, Zenta község elnöke nyitotta meg a népünnepélyt. A csinos mazsorettek látványos bemutatója sem maradt el, és a népzenével, népdalokkal foglalkozó művelődési csoportok és előadók is bemutatkozhattak a fesztivál színpadán.

– Ennek a rendezvénynek arról is kell szólnia, és ezért is csináltuk, hogy a zentai emberek jól érezzék magukat – nyomatékosította Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke, egyben hozzáfűzte, hogy a rendezvény megszervezésével a falusi hangulat felelevenítésére, az állattenyésztés szépségeinek a bemutatására is nagy hangsúlyt helyeztek, mert kihalófélben van ez a tevékenység. Ugyanakkor szeretnének rámutatni arra, hogy az állattartás, ezen belül a birkatenyésztés mekkora problémákkal szembesült az utóbbi egy évtizedben, így a rendezvénynek figyelmeztető jellege is van. Elmondta, hogy sokan éltek a tartományi, illetve a Prosperitati Alapítvány által nyújtott támogatásokkal, és ez valamelyest lendületet adott az ágazatnak, és a jószágállomány is megszaporodott, nem elég viszont megtartani ezt az állományszámot, hanem fejleszteni is kellene. Sajnos a legelők nemcsak Zentán, hanem a tartomány többi részén is eltűntek, a juhtartással foglalkozó emberek pedig emiatt szinte kiszorultak a vidékünkről, mert nem tudják hol végezni a tevékenységüket.

Kobrehel elégedettségének adott hangot, amiért elég sokan vették a fáradtságot és ellátogattak a rendezvényükre.

Az igencsak szép számban összegyűlt közönség előtt 30 birkanyíró mutathatta meg ügyességét kézi és gépi birkanyírásban, a tenyésztők pedig 70 birkát állítottak ki, de népesnek bizonyult a birkát bográcsban rotyogva kedvelők tábora szintén, mert a birkapörköltfőző, illetve pásztorétel-készítő versenyre is szép számban érkeztek a résztvevők.

Mintegy 50 csapat nevezett be Zentáról, a környező településekről, de ebben az évben magyarországi, erdélyi, felvidéki és horvátországi résztvevők szintén megmérették magukat.

A felvidéki Tankó Tamás falugazdász a Szlovákiai Agrárkamara képviseletében, a Zentai Gazdakör meghívására érkezett az idei rendezvényre. Tankó napilapunknak ékes tájszólással nyilatkozva elmondta, hogy kamarájuk köré 650 szlovák gazda tömörül, akiknek túlnyomó része magyar ajkú, közülük 13-an pedig a magyar kormány támogatásával falugazdászok. Tankó úr és csapata felvidéki birkapörköltet készített betyár módra, ami beszélgetőtársunk szerint annyit jelent, hogy a helyszínen improvizálnak.

– Oda kell figyelni, hogy a főzés során milyen lesz a hús állaga, azzal, hogy a kellő pillanatban egy titkot is hozzáadunk – ecsetelte sejtelmesen mosolyogva.

Erdélyből két társaság is ellátogatott az idei rendezvényre. Érkeztek vendégek a Székely Gazdaszervezetek Egyesületéből, illetve a Partiumi Falugazdász-hálózatból.

Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyében jelenleg 17 falugazdász segíti a magyar gazdák boldogulását – részletezte Tar Bálint falugazdász.

A partiumi falugazdászok bográcsában füstölt szalonnával megvadított lecsóalappal rotyogott a birkapörkölt, egy kis fehérborral szétoszlatták, és ebbe forgatták bele a birkahúst, majd pedig tették hozzá a fűszereket (kevés erős paprikát, sót, borsot, egy pici majoránnát és kevés köménymagot).

Ahogyan telt az idő, szépen, lassan a főzőcsapatok által készített ínyencfalatok is elkészültek, sőt a fajtabemutató és a birkanyírás eredményeit is kihirdették. Az idén Sóti Endre, Borsos Csaba, Bajusz Nándor, Bezzeg Attila, Petar Balo és Drenkovics Csaba által kiállított birkák érdemelték ki az idei fajtabemutató aranyérmét és oklevelét. A bronzserleget Miloš Milanov, az ezüstöt Mészáros Tivadar, az aranyserleget pedig Földi Ervin vihette haza.

Az idei birkanyíró fesztivál juhtenyésztői nagydíját a bogarasi Lőrinc Károlynak ítélték oda. A géppel nyírók közül a harmadik helyezést az adahatári Báló Mihály, a másodikat a kevi Csabai Henrik, az első helyezést pedig fia, Csabai Zsolt szerezte meg. A kézzel nyírók mezőnyében a harmadik a péterrévei Juhász Szabolcs lett, a második helyezést a romániai Kovászna megyében lévő Bodosról érkezett Dávid Zoltán szerezte meg, az idei birkanyíró verseny győztese pedig a szanádi Zubrecki Branislav lett. Pribánovics Valériának és Bazsó Angélának, a kézi birkanyíró versenyen részt vevő két hölgynek különdíjat ítéltek oda.

A szervezők ugyanakkor a legidősebb versenyzőt, a 76 éves Tóth Lászlót is díjazták. Tóth László már tízéves korában megtanult birkát nyírni. Elmondása szerint nagyapjától leste el a tevékenység fortélyait.

– Azt mondtam nekik, hogy ezt én is meg tudom csinálni. Így nagytatám és édesapám megkötötte a birka lábait, és szóltak, hogy lássak neki a nyírásnak – mesélte, majd hozzátette: a mai napig foglalkozik birkanyírással.

– Szeretem ezt csinálni – jegyezte meg. Tóth úr egyébként maga is foglalkozik birkatenyésztéssel, jelenleg mindössze 13 birkája van, de volt, amikor 120 jószágot is tartott.