Nyugaton már közismert dolog, és térségünkben, illetve a Nyugat-Balkánon is mindinkább bontogatja szárnyait az elektronikus sport, vagy ahogyan rövidítve nevezik: az e-sport. Az e-sport résztvevői amatőr vagy profi módon, versenyszerűen foglalkoznak az egyes videójátékokkal, ebből fakadóan a játékos megjelölés mellett e-sportolóknak is nevezik őket. Ők különböző többjátékosú belső vagy külső nézetű lövöldözős, stratégiai, sőt akár kártyajátékokban is megméretkeznek egymással, s győzelem esetén komoly nyereményekben részesülnek. A zentai Kruška Máté négy évvel ezelőtt, első számítógépének a megvétele után kezdett úgymond játszogatni, majd miután megvásárolta a Rainbow Six Siege játékot, a magyarországi versenyeken kezdett el játszani.
– Akkoriban Magyarországon nem volt elterjedt az e-sport, csak péntek esti kis kupák voltak, s ezeknek nem volt különösebb tétjük, ennek ellenére úgy vélekedtem, hogy szeretnék ebben nagyon jó lenni, viszont akkoriban a térségben nem volt hol játszani. Egyszer csak, szinte a semmiből, megjelentek különböző pénznyereményes versenyek, majd elindították a Magyar Nemzeti E-sport-bajnokságot. Az első ilyen bajnokságnak 7,5 millió forint volt az összdíjazása, de ekkor még nem töltöttem be a 18. életévemet, és nem indulhattam rajta, a másodikon viszont nagyon szerettem volna játékosként ott lenni, és ez sikerült is – magyarázta Máté, majd így folytatta:
– Magyarországon az e-sportból még nem lehet megélni, ezért a csapatok amatőr versenyzői szerződéseket kötnek a játékosokkal, persze komolyabb szinten munkaszerződést is aláírnak egy-egy versenyzővel. Amatőr sportolóként az adózás miatt csak kisebb támogatásban részesítik a versenyzőt. Maga az e-sportoló a szerződésben foglaltak szerint részt vesz a versenyeken, az edzéseken, s persze az adott szervezetet méltóképpen kell képviselnie. Oda kell figyelnie a viselkedésére, nem lehet lejáratni a szervezetet, amit képviselünk – magyarázta beszélgetőtársunk.
Az, hogy jó-e egy adott e-sport-játékos, Máté szerint nem csak attól függ, hogy mennyit játszik.
– Mivel a Rainbow Six Siege egy lövöldözős játék, fontos, hogy miképp célzol, de véleményem szerint egy picivel lényegesebb a megfelelő mentális felkészültség, illetve az, hogy milyen kedvvel ülsz le játszani. A horvát csapatommal nemrég volt egy mérkőzésünk a Balkán-ligában. Az első nap a liga jelenleg legerősebb csapatával mérkőztünk meg, és 7:2-re nyertünk. Másnap egy másik, gyengébb csapat ellen játszottunk, és 7:8-ra veszítettünk, de már amikor leültünk játszani, az első pillanattól érződött a hangulaton és a hozzáálláson, hogy az egész nem olyan, mint azelőtt. Vagyis nem szabad, hogy különböző problémák kerekedjenek felül játék közben – jegyezte meg Máté, s hangsúlyozta, hogy ellentétben a hagyományos sporttal, fizikailag nem erőltetik meg magukat, de pihentnek kell lenni, fejben topon maradni, s persze a versenyek előtt komolyan kell tréningezni, mert egy-egy meccsen nagyon sok múlik a döntéseken és az odafigyelésen.
Elmondta, hogy nagyon sok módja van az edzésnek. Az egyik az, amikor egymaga játszik a versenyző, és odafigyel a célzásra, emellett az edzővel különböző stratégiákat készítenek adott pályákra és csapatok ellen. Ez utóbbi esetben egy elemző visszanézi a rivális csapatok mérkőzéseit, és egy adott pályára beazonosítja a játékstílusukat, ami minden pályára jellemző az ellenfelekre, ezen belül a játékosok viselkedése is leprofilozható.
Manapság a játékipar annyira élethű játékokat fejleszt ki, hogy méregdrága számítógépek, képernyők és más periferiális eszközök kellenek hozzá.
– Ez is egy hobbi, ami megköveteli az árát. Viszont minden más sport is elég sokba kerül. Ez a számítógépes egér például, amit edzéseken és játék közben használok, 180 euróba került, de fontos az egérpad is, ahogyan a képernyő minősége és minden más – magyarázta.
Máté jelenleg egy horvát csapat tagjaként a Balkán-ligában versenyez. Beszélgetésünk során elmesélte, hogy évekkel ezelőtt konfliktusai voltak a szüleivel az e-sporttal való foglalkozás miatt.
– Akkoriban nem sok mást csináltam. Ez elég érdekes időszak volt az életemben, ugyanis szinte egy egész évet kórházban töltöttem, és elég bonyolult volt visszaszokni a normális kerékvágásba, és ez akkoriban volt. Nem tetszett nekik, hogy állandóan játszom, de azért nem is tiltottak el tőle. Most meg ugyebár dolgozom, emellett rendesen tanulok az iskolára, fejlesztem magamat, egyedül is tanulok olyasmit, ami érdekel, így ez már nem jelent gondot számukra, sőt büszkék is rám valamennyire – mesélte Máté, és hozzátette, hogy a Zentai Gimnázium befejezése után grafikus dizájn szakon szeretne továbbtanulni.
