A Közép-Bácska, különösen pedig a Tisza mente térségében még az átlagosnál is kevesebb csapadék hullik. Az elmúlt bő egy hónapban, június közepétől július közepéig alig húsz liter csapadék hullott négyzetméterenként, de csak szórványosan helyi záporok formájában. A hosszantartó, 40 fokot is elérő rekkenő hőség máris megfelezte a várható kukorica- és napraforgótermést. A napraforgótáblák mellett sokfelé méhkaptárok sorakoznak.
Hogyan befolyásolja a hőség és a szorgalmas méhek munkáját, a napraforgóméz „termelést” – tettük fel a kérdést Szabó Tamás fiatal zentai méhésznek, aki „civilben” gyógyszerésztechnikus.
– Kilenc éve foglalkozunk feleségemmel, Szilviával méhekkel, kisebb méhészet a miénk, a munka és a gyerek mellett 40–45 családdal dolgozunk. Mi is kivittük a napraforgóra a méheket. Hasonló aszályos, forró nyarunk négy-öt éve volt. A napraforgó az átlagosnál alacsonyabbra nőtt, a vízhiány miatt fejletlenek és kisebbek a fejek. A kisebb fej pedig kevesebb virágot jelent, amelyek elég gyorsan elvirágoznak. Szerencsére a virágok nektártartalmára nem lehet panasz, az erős méhcsaládok szépen hordanak a mostani szélsőséges időjárási viszonyok mellett is. A legyöngült családokat beolvasztottam az erősebbekbe, hogy családonként az 50-60 000 egyedszám meglegyen.
A méhek reggel korán indulnak gyűjteni, amikor még nincs túl nagy hőség, és a kevéske harmatnak köszönhetően van a virágokban nektár. Tíz óra után már nincs mit hordani, mert a forróságban nincs nektár a napraforgóvirágokban. Napközben pihennek a dolgozók és délután öt óra tájban folytatják a hordást estig, bár mostanság este nyolcig is 30 fok feletti hőmérsékleteket lehet mérni.
– Hogy mennyi napraforgómézet tudunk idén pergetni, az jelentős mértékben továbbra is időjárásfüggő. Sajnos váratlan események is keseríthetik a méhészek életét. Az egyik ismerősöm méhei halomra pusztultak el, mert balszerencséjére a kaptárjait olyan napraforgótáblára vitte, amelyen a vetőmagot a méhekre halálos csávázószerrel kezelték. Szerbiában nagy a káosz a növényvédő szerek használata terén, több tiltott szer is forgalomban van, legálisan vagy feketén, de hozzá lehet jutni ezekhez a rovarokra halálos szerekhez – magyarázta Szabó Tamás fiatal zentai méhész, majd így folytatta:
Az erős méhcsaládok szépen hordanak a mostani szélsőséges időjárási viszonyok mellett is
– A hatóságoknak jobban oda kellene figyelniük, hogy milyen szereket használnak a gazdák, mert a nagyarányú méhpusztulások egész méhészeteket tudnak tönkretenni. Magyarországon, ha egy méhész észleli, hogy virágzáskor napközben permetezi valaki a napraforgót, és értesíti a hatóságot, a földtulajdonos komoly pénzbüntetésre számíthat. Nagyon meg kell válogatni, hogy hova visszük ki a méheket, csak megbízható, bevált területekre, ismert gazdák parcellájára visszük a méheket – fogalmazott a méhész, és hozzátette:
– A méztermést kicsiben, piacon adjuk el. Az országos méhészegyesületnek is tagja vagyok, ott lehet követni a méz árának alakulását. Tavasszal nagyban kb. két eurót fizettek a felvásárlók a mézért. Nekem nincs akácom, de az akácméz ára meghaladta a négy eurót. Tavaly az országos egyesület oda tudott hatni a mézkivitel és a -behozatal alakulására. Sikerül emelni, reálisabbá tenni a méz árát. Nemrégiben az akácméz ára 70 százalékot ugrott, Olaszországba szállítottak akácmézet kilónként közel hét euróért. Ez az irányadó mézár magával húzta a többi mézfajta árát is, a nagybani eladások is elérték és meg is haladták a három eurót. Tavasszal az egyik méhészkolléga nagyban három euróért adta el a méztermését, amikor mi kicsiben négyszáz dinárért csomagoltuk üvegbe a mézet. A feleségemmel úgy döntöttünk, hogy a zentai piaci átlagmézárhoz viszonyítva 20 százalékot emeltünk az áron, hatszáz dinár a legolcsóbb virágméz, de még ez is nagyon jutányos árnak számít a nagyobb városok piacaihoz képest – mondta Tamás.
