A diákokat és az iskolákat is nagymértékben érinti a jelenlegi járványhelyzet. A kombinált és az online oktatás kimerít tanulót, szülőt, tanárt egyaránt, emellett nem tud megfelelő hangsúlyt helyezni a gyakorlati tantárgyakra. A művészetek iránt érdeklődő iskolások számára indított foglalkozást Rúzsa Mária képzőművészet szakos tanár, a Rozetta Kézműves Társaság egyik alapító tagja, akivel ennek kapcsán beszélgettünk.
Mesélnél nekünk a foglalkozásról?
– Négy évvel ezelőtt már elkezdtem ezt a foglalkozást a gyerekekkel, csak közben valami újba kezdtem, ami miatt ezt félbe kellett hagynom. Korábban a különböző rendezvényeken mindig tapasztaltam érdeklődést a gyerekek részéről a kézműves dolgok iránt. Emiatt gyakran készítünk ki számukra játékokat, amiket kipróbálhatnak, ugyanakkor játszóházat, gyerekfoglalkozásokat is szerveztünk. Emellett többször előfordult, hogy az iskolákban volt rá igény, hogy tartsunk foglalkozásokat a diákoknak. Lényegében ezt foglaltam össze, és így hoztam létre a RozArt műhelyt a Rozetta Kézműves Társaságon belül. A műhely lényege, hogy azok az általános iskolás, felsős tanulók, akiket érdekel a művészet és a kézművesség, iskolai kereteken kívül is foglalkozhassanak ezzel. Rengeteg pályázat van, amiről így értesülnek a gyerekek, és tudnak jelentkezni, valamint kapnak útba igazítást, segítséget, hogy sikeresen szerepeljenek. A csoportban szabad aktivitás van. Ez azt jelenti, hogy van egy kiindulópont, egy téma vagy egy technika, amivel dolgozunk. A gyerekek nincsenek szoros keretek közé szorítva, szabadon alkothatnak. Vannak olyanok is, akik szeretnének valami újat tanulni, velük különböző rajztechnikákat és eszközöket próbálunk ki. Ilyen technika volt például februárban a papírmasé, amit felhasználhattak farsangi maszk készítéséhez, amikkel többek között különböző farsangi versenyeken szerepelhettek.
A gyerekek mennyire aktívak témaválasztás szempontjából?
– Ők mindig tele vannak ötletekkel. A foglalkozásokat szűk csoportokban tartjuk. Mivel különböző iskolákból jönnek, ezért változó a csoportok összetétele is, attól függően, hogy ki mikor ér rá. A gyerekek egymást is inspirálják. Gyakran megesik, hogy egy-egy ötlet népszerűvé válik, és többeknek megtetszik. A foglalkozások kétórásak, ami nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy befejezzenek egy művet. Az inspiráció és a munka a műhelyen kívül is folytatódik, hisz nemegyszer fordul elő, hogy az elkezdett alkotás otthon nyeri el a végső formáját.
A foglalkozásokat február elején kezdtem el. Folyamatosan vannak érdeklődők, mindezek ellenére kevesen vagyunk, hisz érthető módon a járványhelyzet miatt a szülők félve engedik el a gyerekeiket csoportos foglalkozásokra.
Miért tartod fontosnak, hogy iskolán kívül is tudjanak a gyerekek kézművességgel, művészettel foglalkozni?
– Úgy gondolom, hogy az online oktatás hihetetlenül leterheli a gyerekeket, hisz a tanulás, a feladatok elvégzése kitolódik az egész napra, a korábbi, megszokott időbeosztásukat teljesen felborítva. Tanárként egyaránt megterhelő, hisz a diákok visszajelzései, munkái nemcsak hét közben, de hétvégén is érkeznek, ezzel a munkaidő fogalma gyakorlatilag értelmét veszti, ahogy a tanulóknak is az iskolaidő fogalma. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek ne maradjanak egyedül a kreativitásukkal, ötleteikkel, hogy ne legyenek visszautasítva, hanem kapjanak segítséget, hogy kifejezhessék magukat. Fontos, hogy legyen egy tér, egy közösség, ahol lehetőségük van arra, hogy megosszák az ötleteiket, ahol feltehetik a kérdéseiket. Ezenkívül reményeim szerint a foglalkozások és az ott elsajátított tudás hasznos lesz minden tanuló számára, akár képzőművészeti, akár más pályát választ magának a későbbiekben.
Melyek a csoport jövőbeni tervei?
– Mindenféleképpen szeretném rendszeressé tenni a foglalkozásokat. Elkészítettem egy féléves programtervet, ami magában foglalja a gyerekek kívánságait is. Ebbe igyekeztem a különböző technikák kipróbálása mellett a naptári év hagyományos képzőművészeti szokásait is becsempészni. Ilyen volt például a farsanghoz köthető kézművesszokások, legközelebb pedig a húsvéthoz kapcsolódóan dolgozunk majd. Távolabbi terveink közt szerepel, hogy nyáron szabadtéri foglalkozásokat tartsunk, amiben már a Rozetta Kézműves Társaság többi tagja is részt fog venni. Közülük azok, akik egyébként is szoktak gyerekekkel foglalkozni. Az ilyen közös munkák alkalmával a diákok több dolgot is ki tudnak próbálni, mint például az agyaggal vagy textillel kapcsolatos kézműves-tevékenységek. Ezenkívül tervben vannak egész hétvégét felölelő, tematikus foglalkozások is.
Tervezitek bemutatni, kiállítani az alkotásokat?
– Az elkészült alkotások hazavihetőek, saját maguknak vagy egy projekt keretein belül készítik őket a gyerekek. Vannak olyan terveink, hogy tanév végén egy kiállítást szervezzünk a legjobb munkákból, viszont ez eléggé idő- és energiaigényes. Nagyon jó és érdekes lenne a diákok számára, hogy egy helyen lássák az egész évben készített alkotásaikat. Természetesen törekszünk ennek a megvalósítására, és reményeink szerint egy évben egyszer lehetőségünk lesz arra, hogy az általános iskolásoknak kiállítást szervezzünk.
