Tavaly késő ősszel építkeztek a szemben levő épületen. Az egyenes tetőre szinte egy közel száz négyzetméteres házat hoztak tető alá. A mesterek nagyon gyorsan dolgoztak. Szinte napok alatt felhúzták a falakat és építették fel a tetőt. Egy hónap sem kellett és már az ablakok is a helyükön voltak. A rossz idő beállta miatt siettek annyira, gondoltam akkor.
És hogy mindez miért is olyan furcsa? Mert Belgrád belvárosában a múlt évig érvényben volt az a döntés, miszerint egy épület nem lehet 6 plusz 1 emeletnél magasabb, meg különben is az épületek többsége védett, és egyébként sem mindennapos jelenség, hogy a főváros belvárosában valaki egy épület tetejére épít egy házat.
A télen, egyik éjjel, amikor már egy hónapja nem esett sem hó, sem eső, beázott a hatodik emeleti lakásunk plafonja. Nem ritka eset ez, különösen az olyan védett épületeknél, mint amilyen miénk, amely tetőszerkezete ugyan tetszetős, de semmiképpen sem praktikus. Januárban a hetekig húzódó ünnepek után végül bejelentettük az épület karbantartásával megbízott közvállalatnak, ahonnan a kárfelmérést végző szakemberek frissen-gyorsan március végén meg is jelentek, akkor is inkább a szemben levő épületen pompázó új házikó érdekelte őket, mintsem az addigra többedik alkalommal átázott plafonunk.
Közben találkoztunk a szembeszomszéddal.
– Hogy sikerült engedélyt kapni az építkezésre?
– Sehogy – mondta. – Már évek óta küzdök a tetővel, mindig beázik a plafonunk. Már évek óta képtelenek megjavítani a tetőt, ahogy kell. Gondoltam, majd én magam megoldom. A lakótársaim belegyeztek, jóvá hagyták a tervem, én pedig új tetőt emeltem – magyarázta. Elmondta, nemrég kint járt nála az építési felügyelőség, és büntetést róttak ki rá, majd arra kötelezték, hogy bontsa le az épületet. Ő inkább átadta az épület legalizációjára a kérvényt.
Belgrádban készül azoknak az épületeknek a listája, amelyek engedély nélkül épültek, nem lehet őket legalizálni, mert vagy nem illenek bele a városképbe, vagy kifejezetten rossz helyen vannak. Az épületek legalizációjáról szóló törvény november 26-án lépett hatályba. Ettől a naptól júliusig megközelítőleg 10 ezer objektumra adták be a polgárok a legalizációs kérvényüket. Az építési felügyelők pedig járják a terepet, azt vizsgálják mindenekelőtt, hogy az új törvény hatályba lépése előtt, vagy után épültek fel az adott objektumok, ha utána, akkor már a tulajdonosok ellen bűnvádi eljárást indítanak, hiszen az engedély nélküli építkezés a legalizációról szóló törvény szerint már bűncselekménynek számít. Összevetik a jelenlegi állapotokat a korábban készült műholdas felvételekkel.
Tavaly februárban még az ország területén megközelítőleg másfél millió engedély nélkül felépült épületről tudott az illetékes minisztérium. Az új legalizációs törvénynek köszönhetően felgyorsult és olcsóbb lett az eljárás, így tavaly novemberében már 700 ezer illegális objektummal számoltak, januárban ebből csak Belgrád területén 230 ezerről tudtak. Ezek közül több ezer olyan is van, amire senki nem adott át legalizációs kérvényt.
A kedvezőbb feltételeket kihasználva, az új törvény kidolgozásának időszakát annak hatályba lépéséig többen kihasználták, garázst építettek, befalazták a teraszt, vagy kibővítették a lakásukat, de volt olyan eset is, amikor az épület közös helyiségét, például a pincét, a mosókonyhát, vagy éppen a közös udvart használták ki arra, hogy lakást alakítsanak ki. Ezt a helyzetet elkerülendő az építési felügyelők már korábban elkészítették az illegális objektumok listáját. A napokban várható ugyanakkor azoknak az épületeknek a listája is, amelyek bontásra várnak. De hogy fognak egy olyan városban bontani, ahol szinte minden milliméternek megvan a funkciója, ahol minden szabad területet parkolónk használnak és egy munkagép nem leparkolni, de megközelíteni sem tudja a célobjektumot?! Nem tudni. Lehet, hogy ezekben az esetekben is azt a módszert használják majd, amit a közeli utca egyik lakójánál, aki a kilencvenes években úgy döntött, hogy a közterületből és a lakók parkolójából választ le magának egy darabot, hogy felépítse a házát. Azóta több felszólítást is kapott, bírósági végzést is, hogy le kell bontania az épületet, ám az ma is áll.
És vajon mi lesz a szomszéd házával?
