Nem maradunk otthon!

Úgy tűnik továbbra sem tud megbékélni egymással az ember és környezete, illetve mintha soha nem látott módon dacolnának egymással. Kaptunk egy hatalmas arculcsapást a koronavírus-járvánnyal, amely majdʼ három évre megtorpanásra késztette az egész világot. Ezalatt sok olyan elemzés látott napvilágot, milyen mértékben lélegzett fel, regenerálódott a környezetünk csak attól, hogy emberek milliói nem szelték naponta keresztül-kasul a földet. A járvány lecsendesedésével, illetve szinte teljes eltűnésével azonban úgy tűnik, emberek milliói mint egy gátat áttörő, türelmetlen áradat, ismét elárasztották a világ szép helyeit, a turisták száma rekordokat döntöget szinte mindenütt.

Az ENSZ turisztikai szervezete (UNWTO) szerint a turisták száma idén már elérte a 2019-es év szintjét, s az európai üdülőhelyek népszerűsége még a pandémia előtti boldogabb évekhez képest is nőtt, például az amerikai turisták körében. Erre válaszul a világ csodái mintha továbbra sem szeretnének állandó, békés és kevéssé tisztelt statisztái lenni a milliárdnyi turista milliárdnyi szelfijének. Újabb intő jelként az utóbbi évek legelviselhetetlenebb hősége próbálja otthonmaradásra kényszeríteni a tömegeket, eredményeképpen pedig az egyik legkínzóbb július van mögöttünk. Dél-Európa talán még nem is tapasztalt ilyen mértékű hőhullámot; Spanyolországban, Olaszországban, Horvátországban sorra dőltek meg a melegrekordok. A Görögországban pusztító erdőtüzek pedig olyan turistaparadicsomokban tomboltak legnagyobb mértékben, mint Rodosz és Korfu, s a hatóságok az egész ország területére figyelmeztetést adnak ki továbbra is. A hőség ugyan csökkent, a szelek viszont újabb kockázatot jelentenek minden egyes szikra esetében.

Hőhullámok okozta szigorítások, erdőtüzek, figyelmeztetések, óvintézkedések, mindenféle kényelmetlenség ellenére mégis úgy tűnik az emberáradat megfékezhetetlen, dacolva környezete összes figyelmeztetésével. Mi, emberek úgy döntöttünk, nem maradunk otthon tovább!

A szerbiai lakosság idén is kitart kedvenc úticélja, Görögország mellett, az Utazási Irodák Szerbiai Szövetségének (YUTA) felmérése szerint több mint egymillióan választják ezt az országot nyári kikapcsolódásuk úticéljaként. Tunézia és Egyiptom is újra megjelent az utazási irodák kínálatában, de Montenegró népszerűsége sem csökkent a koronavírust megelőző évek keresleti szintje alá, a bolgár tengerpart pedig továbbra is a keleti országrészben élők körében közkedvelt, de egyre többen üdülnek Törökországban is. Teszi ezt a szerbiai lakosság úgy, hogy bizony a pénztárcája is egyre nagyobb csapásokat kénytelen elviselni hétről hétre. Általánosságban elmondható, hogy az előző évhez képest mintegy 10–20 százalékkal terheli meg jobban a családi kasszát a nyaralás. Az ukrán válság miatt ugyanis globálisan emelkedtek az árak, így a turisztikai kínálat, különösen a repülőjegyek drágultak jelentősen. Van olyan utazási iroda, amely az üdülési kínálatot harminc százalékkal magasabb áron kínálja ebben az évben, mégis elkelt az összes hely. Mintha valami hajtaná az embereket, mintha minden egy helyben elvesztegetett időt be kellene hozni, meg nem élt élményt be kellene pótolni. Érthető ez a hajtóerő, a pihenés, a feltöltődés iránti vágy is, de minden áron?! A Köztársasági Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a szerbiai lakosság közel fele nem él olyan színvonalon, hogy megengedhessen magának egy egyhetes nyaralást. Tekintettel arra, hogy két év alatt 27 százalékkal nőtt az infláció, az élelmiszerért pedig 34 százalékkal többet fizetünk, ezen nincs mit csodálkozni. A hivatalosan hangoztatott 86 220 dinárra taksált szerbiai átlagbérről is tudjuk, hogy valójában sokkal kevesebb, ha a mediális értékekkel számolunk. Persze a képzeletbeli takaróját mindenki megpróbálja megnyújtani időnként, a bankok statisztikai adataiból pedig ki is derül, hogy ezt pont a nyaralások érdekében teszik meg legtöbben. A pénzintézetek készpénzhitelei iránti kereslet a nyaralások közeledtével ugrásszerűen megnő. Pedig, ahogy minden más, úgy a kamatok is jelentősen megnövekedtek a globális válság miatt. Az ember aztán könnyen egy ördögi körben találhatja magát, amely az egyébként is alacsony életszínvonalat még inkább letaszítja. A pénzügyi elemzők szerint ugyanis a kamatlábak további növekedésére kell számítani, a készpénzhitelek buktatóiról pedig idáig is számos elrettentő történet látott napvilágot.

Mi a teendő tehát? Maradjunk inkább mégis otthon? Ha nem a koronavírus diktálta kényszer, akkor az életszínvonalunk miatt? Való igaz, a számunkra kedves emberek társaságában elszökni a mindennapok elől valóban értékesebb mindennél, élményt venni nemesebb, mint kézzel fogható dolgokat, de a mértékletesség, átgondoltság itt is jó, ha előtérben van. Nem tíz nap a világ!