A digitalizáció gyorsan betör életünk minden területére, így gyorsan terjed a globális fizetési szektorban is. Ahogyan más folyamatok esetében, úgy ez esetben is némi lemaradással, de nálunk is egyre népszerűbb a kártyával történő fizetés. A digitális pénztárcák és a különféle kreatív mobilfizetési megoldások terén is jelentős növekedés várható a jövőben Szerbiában is. A járvány hatására megváltozott fogyasztói magatartás adott valójában komolyabb lendületet a folyamatnak. Az emberek nem szívesen fogták meg ugyanis azt a pénzt, amit esetleg sokan mások is megfogtak előttük, és még akár vírusok is megragadhattak rajtuk.
A pénzügyeink áthelyeződése a virtuális térbe nálunk is érzékelhető. Az idei év második negyedévében nem kevesebb, mint 127,78 millió alkalommal történt bankkártyás fizetés, ami az előző év azonos időszakához képest jelentős, 17,47 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor a kihelyezett bankautomaták száma az időszak végén 3036 volt, ami 3,44 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A bankautomaták száma tehát enyhén csökkent. Ez azt mutathatja, hogy egyre kisebb az igény a készpénz felvétele iránt, mivel a fizetés a legtöbb helyen már kártyával, vagy más módon is megoldható. Az internetes vásárlások, megrendelések száma is jelentős növekedést mutat. Az idei év második negyedévének adatai a legfrissebbek, és azt jelzik, nem kevesebb, mint 39,37 százalékkal nőtt az internetes vásárlások száma, elérte a 9,6 milliós nagyságrendet. Az adatok azt jelzik, hogy sokan rendszeresen élnek az ilyen vásárlási lehetőséggel ma már.
A legtöbben nálunk a készpénzbeli fizetést részesítik előnyben (Fotó: Ótos András)
A trendek tehát felismerhetőek. Ám, ami a fizetési szokásainkat illeti, a világ fejlettnek mondott országaiban sem egyforma gyorsasággal terjednek el az új technológiák, alakulnak ki az új szokások. Ennek okai nyilván a mentalitásban, a helyi szokásokban keresendőek. Svédországban és Norvégiában például már csak elvétve fizet valaki készpénzzel, miközben Németországban még mindig sokan ragaszkodnak a bankókhoz a zsebükben. Egy nemrég készült felmérés szerint érezhető a különbség Európa északnyugati és keleti része között is. Nagy-Britanniában és a skandináv országokban a készpénzbeli fizetés aránya ma már alig 20 százalékos. A kontinens keleti részének országaiban ez az arány még mindig akár a 60–70 százalékot is eléri. Egy tavalyi felmérés szerint a balkáni országok többsége még mindig a készpénzbeli fizetést részesíti előnyben. Bulgáriában és Szerbiában az emberek 81 százaléka fizet még mindig gyakrabban készpénzzel. Bosznia-Hercegovinában ez az arány 70, Horvátországban és Szlovéniában 60 százalék környékén van. Albániában a vásárlások 88 százalékát készpénzforgalom kíséri.
Nálunk is terjedőben a kártyás fizetés. A mobil applikációk is terjednek, az internetes bankolásnak is mind nagyobb a részesedése a pénzforgalomban. A készpénzforgalom azonban még mindig meghatározó. Bizonyos felmérések alapján a bankkártyák és a hitelkártyák harmadát naponta, további egyharmadát heti rendszerességgel használják. Leggyakrabban a statisztikák szerint a nagy bevásárlóközpontokban fizetünk kártyával. A kártyás, vagy mobil applikáción keresztül történő fizetéssel egyébként időt és fáradtságot spórolunk meg nem csak magunknak, de a másik félnek, a kereskedőnek, forgalmazónak, vagy a szolgáltatást nyújtó félnek. Ha figyelembe vesszük, hogy ma is érvényes a régi igazság, miszerint az idő pénz, akkor ezzel valójában pénzt takarítunk meg. Az elektronikus úton történő fizetés előnyei, melyek többi között a gyorsaság, a praktikusság, valamint a biztonság, többnyire minden olyan felhasználó számára ismertek, aki legalább egyszer hetente bankkártyával fizet.
A Szerb Nemzeti Bank adataiból is kiderült, hogy a szerbiai emberek egyre többször fizetnek bankkártyával. A Vedd el a számlát és nyerj! elnevezésű nyereményjátékba is sok olyan boríték érkezett, amelyben kártyás fizetés után kapott számla volt. Ez azt jelenti, hogy az emberek széles körben, nagy gyakorisággal használják a készpénzmentes fizetést is az országban. A jegybanki vélemény szerint egyébként a nyereményjáték nagyon jó módszer volt a szürkegazdaság visszaszorítására is. A szürkegazdaság jellemzője ugyanis, hogy a megvásárolt termékért az eladó nem ad számlát a vásárlónak. De maga a kártya használata is a gazdaság kifehérítését szolgálja, hiszen az ilyen típusú pénzforgalmat nem lehet eltitkolni.
Végül nem szabad elfelejteni a hagyományos, papír alapú csekket sem, mely bizonyos időszakokban egykor sok család esetében a túlélés eszköze volt havi szinten. A csekk néha még felbukkan ma is, de a jelek szerint egy idő után el fog tűnni a történelem süllyesztőjében. Erre utalnak a statisztikai adatok is, melyek szerint évről évre mind kevesebb polgár kér a bankjában csekket, majd írja ki valahol és adja át beváltható fizetési garanciaként. A jugoszláv utódállamok közül egyébként már csak Szerbiában van erre lehetőség. Az összes többiben már megszűnt, nem is adnak ki a bankok csekket. Helyét egyre inkább a fizetőkártya, illetve a hitelkártya veszi át. Az utóbbi néhány évben, országunkban nagyjából a felére csökkent a beváltott csekkek száma. A kamatmentes részletekben történő halasztott fizetésre lehetőséget adó csekkeket a bankok azoknak a rendszeres jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek még mindig kiadják, amennyiben nincs semmiféle tartozásuk. A bankok az utóbbi időben bizonyos összeget, 20–100 dinárt számolnak fel egy-egy csekk kiadásáért. A csekk helyett azonban a DinaCard kártyákkal történő halasztott fizetés ajánlható, amellyel a polgárok szintén kamatmentesen fizethetnek, halasztva, több hónapon át. Lényegében ez is ugyanaz, mint a csekk, csak gyorsabb és könnyebb. Előnye például, hogy nem lehet rosszul kitölteni, rossz helyen aláírni és kizárhatók az egyéb olyan hibák, melyek a csekkeknél előfordultak.
Hogyan fizet leggyakrabban?
Készpénzzel – 44%
Bankkártyával – 37%
Mobiltelefonnal – 2%
Csekkel, utalvánnyal – 0%
Banki átutalással – 1%
Helyzettől függően – 16%
