Mi drágul meg, mikor és mennyivel, illetve lépést tud-e tartani a bevételek, a bérek és a nyugdíjak növekedése az infláció okozta pénzromlás mértékével? Vajon bevételeink reálisan nőnek-e, vagy a növekedés csak nominális, valójában reálértékük csökken. Vásárlóerő paritáson mit jelentenek az új számadatok, csökken-e az életszínvonalunk? Milyen tél vár ránk? Ezek a kérdések foglalkoztatják mostanában polgártársaink zömét, ha eltekintünk attól, hogy lassan ismét napi témává válik a járványügyi helyzet is. De amikor oroszlánt fognak a csantavéri úton, az arról szóló beszámolók háttérbe szorítják még az inflációs várakozásokról szóló híreket is.
Szerbiában az infláció éves szinten jelenleg 11,5 százalék körül alakul. A kormány részéről korábban elhangzottak olyan ígéretek, de a jegybanki tisztségviselők és az államelnök is mondott olyat, hogy a cél év végéig egy számjegyűre mérsékelni a pénzromlás ütemét. A „szemellenzős” szakemberekből álló Fiskális Tanács ugyanakkor kétségbe vonta, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítása, valamint az új kiadások miatt megvalósul-e a bejelentett cél, mi szerint az év végéig az infláció nyolc százalékra csökken. Pavle Petrović, a Fiskális Tanács elnöke szerint rövidesen látni fogjuk, hogy a költségvetés módosítása miatt jelentkező többletkiadás, és a megemelt jövedéki adók a tervezett nyolc százaléknál magasabb inflációt eredményeznek.
Mindeközben biztos pontként tekinthetünk az árfolyamra, hiszen a dinár az euróhoz viszonyítva alig változtatja értékét már jó ideje. Nyilván ez az egyik oka annak is, hogy ugyan a dinár a hivatalos fizetőeszköz, a költségvetési tételek is dinárban vannak kimutatva, a fizetések, a minimálbér és a nyugdíjak összegét is általában euróban emlegetik. A legfrissebb bejelentések szerint január 1-jétől 390 euró lesz az átlagnyugdíj Szerbiában, az idén decembertől pedig 840 euró lesz az átlagfizetés. Ezt Siniša Mali pénzügyminiszter nyilatkozta a napokban. Hozzátette, hogy az ország jó úton halad afelé, hogy 2025 végére ezer euró feletti legyen az átlagfizetés, az átlagnyugdíj pedig 430-450 euró között alakuljon. Ha sikerül a dinár árfolyamát továbbra egy szűk sávon belül tartani, ez az ígéret akár meg is valósulhat. Ugyanakkor tudni kell, hogy bizonyos dolgok ára euróban kifejezve is emelkedik. A számadatok így aztán megtévesztőek lehetnek, illetve nem árt néha a számok mögé is „bekukkantani”.
DRÁGULÁS UTÁN IS OLCSÓ LESZ A GÁZ
Az Energetikai Ügynökség Tanácsa döntésének értelmében november elsejétől tíz százalékkal drágul a gáz Szerbiában. A bejelentett új díjszabás szerint a földgáz kilowatt-óránkénti ára adó és járulékok nélkül 4,54 dinárt tesz ki, vagyis az adóval és járulékokkal együtt kilowatt-óránként 5,02 dinárt kell majd fizetni érte. Az áremelés bejelentését kísérő közlemény szerint még a drágulás után is olcsó lesz a földgáz Szerbiában, ha az európai lakossági gázárakhoz hasonlítjuk. Persze, ilyenkor mindenki arra hivatkozik, hogy nekünk a bevételeink is elmaradnak az európai lakossági bevételekhez képest. Dušan Bajatović, a Szerbiai Gázművek igazgatója szerint azok, akik gázzal fűtenek, átlag 850 dinárral magasabb számlára kell hogy számítsanak. Természetesen, az összeg változik ahhoz mérten, hogy mekkora az egyes háztartások fogyasztása.
(Fotó: Ótos András)
Mivel a legtöbb esetben fűtésre használják a gázt, a végösszeg sokban függ attól is, hogy menyire kemény a tél. Bajatović ezúttal is hangsúlyozta, hogy a gáz így is Szerbiában lesz a legolcsóbb, az emelésnek pedig jóval nagyobbnak kellene lennie, ha az árakat a nemzetközi piacon érvényes árakhoz hasonlítjuk. Persze, nehéz összehasonlítani azt, amit nem tudhatunk előre, például, hogy decemberben mennyi lesz a gáz ára a tőzsdén. Az viszont megnyugtató lehet, hogy tározóinkat sikerült viszonylag jól feltölteni. Magyarországon is béreltünk kapacitásokat, ha valami miatt a vezetéken nem jönne a gáz, akkor is egy ideig ki lehet elégíteni a fogyasztók szükségleteit. Hosszabb távon azonban természetesen csak úgy lehet garantálni a stabil ellátást, ha a gáz folyamatosan érkezik.
A gáz és mellette az áram árának kilátásba helyezett emelése egyébként inkább az éves 10 százalék feletti infláció szinten tartásához, mint csökkentéséhez járul hozzá. Télen ugyanis a kiadásaink nagyobb hányadát költjük gázra – már aki azzal fűt –, és a villanyáram fogyasztása is megnő.
MINIMUM MENNYI?
A minimálbérrel kapcsolatban megszoktuk, hogy általában a felek nem tudnak megállapodásra jutni és a kormány dönt végül arról, mennyi lesz az annyi. Az infláció miatt a munkavállalók és az őket képviselő szakszervezetek szerették volna elérni, hogy már év közben is emeljék a minimálbért. A minimális fogyasztói kosár megvásárlásához szükséges pénz, és a minimálbér értékének összehasonlítása pedig szintén gyakori téma volt az utóbbi időben. A minimális fogyasztói kosár vásárlásához a legutóbbi statisztikák szerint 52 ezer dinár körüli összegre van szükség.
Ezzel szemben a minimálbér Szerbiában jelenleg 40.020 dinár. Majd csak januártól emelik meg 47 ezer dinárra, ami még mindig kevesebb a minimális fogyasztói kosár értékénél, de szembetűnő az időbeni eltolódás is, ugyanis a 47 ezer dináros minimálbért csak februárban fizetik ki, és ki tudja akkor a kosár értéke mekkora lesz.
Szokás azonban a belengetett összegekkel a kommunikáció szintén úgy operálni, mintha az időeltolódás nem létezne. A minimálbér valójában 2021-ben érte el a minimális fogyasztói kosár értékét. 2019-ben pedig az átlagnyugdíj is elég volt a minimális fogyasztói kosár megvásárlására. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, a pénzügyminiszter is hivatkozott rá, hogy nincs arra vonatkozó törvényes előírás, vagy megkötés, hogy a minimálbérnek el kell érnie a minimális fogyasztói kosár értékét. Az viszont mégiscsak mutat valamit, ha az összeg korábban fedte egymást, most pedig elmaradni látszik.
Egyelőre nem tudni, mekkora lehet a GDP-növekedés. Túl nagy bővülés nem várható. A jelenlegi körülmények között a recesszió elkerülése is viszonylagosan jó eredménynek lenne tekinthető. Illetve az, ha a lakossági bevételek, a bérek és a nyugdíjak vásárlóerejét sikerülne szinten tartani, vagy ha csekély mértékben, növelni is.
