Még az év elején bejelentették ingatlanpiac-elemzők, hogy az idén, a valamivel alacsonyabb kereslet és magasabb kínálat tükrében, csökkennek majd a lakásárak. Februárban már kezdett kirajzolódni Újvidéken, Belgrádban is, hogy, ha valóban ez történik is, legfeljebb a stagnálástól kevéssel eltérő csökkenésről lehet beszélni, sokak számára azonban már ez is hírnek számított, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedtek a lakásárak, és, ahogyan az lenni szokott, a lakásbérlés kiadásai is.
Arra, hogy ez a folyamat most egy időre abbamaradt, több fontos tényező is kihatott. Egyrészt szerepet játszik a piaci árak alakulásában a lakáshitelek drágulása, a hitelek szempontjából fontos EURIBOR-nak, azaz az európai irányadó bankközi kamatlábnak a növekedése, az infláció negatív hatása a vásárlási kedvre, a háborúk, a nemzetközi politikai helyzet bizonytalansága, az eurozónában tapasztalható általános visszafogottság az új befektetésekbe történő belevágás tekintetében.
Mindezek a faktorok nyomást gyakorolnak úgy a hazai, mint a külföldi árakra az ingatlanpiacon, melyen törvényszerűen csökkennek az árak, ha egyre több felépült lakás, s egyre kevesebb érdeklődő tapasztalható. Legalábbis így szokott ez lenni, azt, hogy miért nincs nagyobb visszaesés a piacon, további magyarázatokkal indokolják a szakértők. A befektetők például nem számolnak hosszan tartó válsággal a piacon, inkább csak ideiglenes, egy-két éven belül megoldódó problémákról beszélnek, ennek következtében pedig tartják az árakat, mert számításaik szerint még mindig jobban kifizetődik kevesebb lakást eladni a beruházást követő egy-két évben, majd magasabb áron eladni valamennyit az azután következő években. Másfelől olyan jelzések érkeznek folyamatosan a bankszektorból is, melyek szerint az irányadó kamatláb folyamatos csökkenés elé néz, ez lehetővé teszi kedvezőbb hitelek jóváhagyását, ami pedig nagyban hozzájárul a vásárlási kedv fokozásához, az eladás sikerességéhez.
Az egyik újvidéki ingatlanügynökség elemzése szerint a következőképpen szemléltethető a legjobban, mekkora szereppel bírnak a jóváhagyott lakáshitelek a piac egészének helyzetére nézve: a kölcsönre vett lakások ugyan csupán 25 százalékban vesznek részt az eladott lakások összességében, a lényeg azonban az, hogy a hitelek többségét nagy, hetven négyzetméter feletti alapterületű lakásokra veszik fel az emberek, akik aztán azokat eladva, több kisebb lakást vesznek, majd pénzzé teszik azokat is – beruházókká válnak ezáltal, s egy jóváhagyott lakáshitel nem ritkán három eladott lakást jelent a piacon. Mondani sem kell, a 25 százalékos arány jelentősége így meglehetősen felértékelődik.
Az év eleji helyzetelemzéseket hamarosan követték a negyedéves, majd féléves kimutatások, melyek már arra mutattak rá, hogy semmilyen komolyabb csökkenésre, sőt, a stagnálás helyett már inkább enyhe növekedésre kell számítani az idén. A legfrissebb kimutatások alapján Vajdaságban öt százalékkal növekedtek az év első felében a tavalyihoz képest az árak, Belgrád sem sokkal maradt el, 4,5 százalékos volt a négyzetméter árának emelkedése. Paradox helyzetnek tűnik, de a fent említett beruházói viselkedés magyarázattal szolgálhat arra, hogy az enyhe árnövekedést nem enyhe eladás-növekedés, hanem éppen csökkenés kísérte az év eddigi részében, Vajdaságban történetesen 4,32 százalékkal kevesebb lakást adtak el, Belgrádban 6,5 százalékkal, országos szinten 0,7 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ugyanebben a periódusban.
Mit jelentenek a mindennapokban ezek az adatok? Mindenekelőtt azt, hogy Újvidéken a központtól legtávolabb eső városnegyedekben a lakások négyzetmétere továbbra is minimum 1500, a központhoz, Grbavicához, Limánhoz közel eső lakások esetében akár 3000 euróba is kerülhet. Belgrádban, mely a térség legdrágább lakásárait mondhatja magáénak, 2500 euróba jön ki az átlagos négyzetméterár, s a legdrágább negyedekben ennek a dupláját is ki kell olykor fizetni az újdonsült tulajdonosnak. Az elemzők már nagy bizonyossággal állítják, hogy az első félév trendje folytatódik majd, árvisszaeséssel nem, enyhe árnövekedéssel pedig igenis számolni kell, teljesen függetlenül a keresletnek és kínálatnak az alakulásától.
Nyitókép: Pixabay
