HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Milyen vizet fogyaszt a leginkább?
Vezetékes csapvizet – 42%
Szűrt csapvizet – 23%
Palackozott vizet – 20%
Ballonos vizet – 9%
Artézi kúti vizet – 5%
Fúrott kúti vizet – 1%
A víz az élet alapvető eleme, nélkülözhetetlen az emberi élethez és a természet fenntartásához. A természetben a víz biztosítja az élőlények túlélését, formálja a tájat, és alapvetően befolyásolja az éghajlatot. Az ivóvíz tisztasága és hozzáférhetősége kulcsfontosságú az egészség védelme és a fenntarthatóság szempontjából, ezért a vízvédelem a társadalom minden szintjén alapvető fontosságú feladat.
A napi vízfogyasztás egy vajdasági lakos esetében körülbelül 130–150 liter, amelyet a háztartási tevékenységek, tisztálkodás és ivás során használ. Az ivóvíz minősége jelentősen eltérhet a különböző települések között. Míg sok helyen a csapvíz hivatalosan iható, egyes területeken az arzén, ammónium és más ásványi anyagok koncentrációja magas lehet, különösen a mélyebb vízrétegekből származó vízben. Emellett a víz keménysége és az elavult vízvezeték-hálózatok miatt előfordulhatnak szennyeződések is. Ennek ellenére sokan továbbra is a csapvizet választják ivóvízként. Ami a víz forrását illeti, a csapvíz előnye, hogy gazdaságosabb és környezetbarátabb, mivel nem jár műanyaghulladékkal. Ugyanakkor a csapvíz minősége helyenként ingadozhat, és egyes esetekben a szennyeződések miatt nem mindenki bízik benne. Ezzel szemben a palackozott víz biztosítja a stabil minőséget, ám drágább és jelentős műanyaghulladékkal jár.
A legjobb megoldás talán a csapvíz szűrt formában történő fogyasztása, mivel így elkerülhetők a nem kívánt anyagok, miközben megőrződnek az egészséges ásványi anyagok. Bár ez drágább beruházás, hosszú távon megéri.
Az ivóvíz ellátásának kérdése számos településen problémákat okoz, a régió több területén hosszú évek óta tartó vízminőségi és vízellátási nehézségekkel küzdenek. Az egyes városokban és falvakban tapasztalható vízhiány, a szennyezett víz, valamint a vízhálózat elavultsága mindennapi kihívásokat jelent a lakosság számára. Az ivóvíz biztosítása, amely az alapvető emberi jogok közé tartozik, gyakran politikai, gazdasági és műszaki problémákba ütközik, és a megoldások sokszor hosszú távra elnyúlnak. Ezen problémák megoldására tett erőfeszítések ellenére a régióban továbbra is akadályokba ütközik a megfelelő ivóvízhez való hozzáférés.
Például Nagybecskereken 21 éve betiltották a vezetékes víz fogyasztását, mivel az ivóvízben a nehézfémek és az arzén koncentrációja meghaladja az engedélyezett határértéket. A város vízellátásának javítására indított projekt 2012-ben kezdődött, de politikai és műszaki problémák miatt több alkalommal is leállt. Bár 2025-re ígérték az új vízgyár beüzemelését, a csapvíz még mindig nem iható. A helyiek palackozott víz vásárlásával, és a város egyetlen öko-kútjából szerzik be a szükséges vízmennyiséget. A vízvezeték-hálózat cseréje folyamatban van, de annak aktuális állapotáról nincs hivatalos tájékoztatás.
Újvidéken jelenleg vízkorlátozások vannak érvényben éjszaka, este 11 és hajnali 4 óra között, hogy a napközbeni vízellátást biztosítani tudják. Ha minden jól alakul, a következő hónapokban befejeződik a kutak felújítása, és elvégzik a Strand kút szűrőrétegeinek cseréjét a vízhozam növelése érdekében. Ezenkívül 25 év után új kutat építenek a péterváradi sziget vízlelőhelyen, a város tervezi egy új víztisztító üzem létesítését a Hadi-szigeten, valamint egy új fővezeték kiépítését, amely összeköti ezt a vízbázist a városi vízhálózattal. Mindezek mellett azonban még számos kihívás vár megoldásra Vajdaság-szerte. Belgrád a vízen, Újvidék pedig víz nélkül – valahogy így fest a helyzet.
A régióban hatalmas problémát jelent még az ivóvíz mezőgazdasági öntözésre való felhasználása, mivel a vízhiány és az éghajlatváltozás hatásai egyre inkább érzékelhetők. Az ivóvízforrások folyamatos túlhasználata súlyos következményekkel járhat, hiszen a rendelkezésre álló vízkészletek korlátozottak, és azok fenntartható kezelése kulcsfontosságú lesz a jövőben. A mezőgazdaság, mint a térség egyik legfontosabb gazdasági ágazata, erősen függ az öntözési technológiáktól. Az évről évre növekvő vízfogyasztás mellett a helyi vízforrások egyre kevésbé képesek kielégíteni az igényeket, ami fokozza a vízhiányt. A legnagyobb probléma, hogy a mezőgazdaság által használt víz jelentős része ivóvízből származik, miközben az ipar is jelentős vízfelhasználó.
A fenntartható vízgazdálkodás hiánya a vízminőség romlásához vezet. Ha nem történik változás a vízfelhasználás szabályozásában, a vízkészletek kimerülése veszélyeket jelenthet a térség számára. A vízhiány nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és egészségügyi szempontból is kockázatokat hordoz, ezért a vízfenntarthatóság minden szinten sürgető feladatot jelent.
Nyitókép: Pixabay
