Nincs jobb érzés, mint a hosszú hideg tél utáni ragyogó tavaszi napsütés. A borongósság után vidámság költözik az életünkbe, a simogató napsugarak pedig felmelegítik a testünket és a lelkünket. Mintha mosolyognának ránk. Remélem, hogy ma, amikor a Kedves Olvasó e sorokat olvassa, ilyen az idő. És remélem, hogy mosolyog, és mosolyát megosztja valakivel. Egy hölggyel.
Én mosolygok. Életem legszebb karácsonyi ajándékát szívemnek legkedvesebb barátnőjétől kaptam. Miután nemrég hazaértem külföldi utamról, nem tudtam elég hálás lenni neki. Micsoda szívet és erőt rejt kedvessége. És ma is hálával és köszönettel gondolok mindazokra a nőismerőseimre, akikkel az életemben találkoztam. Rád, aki megszültél, és rád, aki mosolyt, gyengédséget adtál, rád, akivel együtt nevettünk és sírtunk, rád, akivel együtt tanultam, rád, aki fájdalmat adtál, rád, akivel együtt harcoltam, rád, aki távoli otthonodban fogadtál és rád, aki csak elmentél mellettem az utcán.
Ma nőnap van. Nem csupán a kedvességről, a virágokról és ajándékokról kellene szólnia, hanem a tiszteletről, a támogatásról, az elfogadásról és a megértésről. Hiszem, hogy minden nő örül a kedvességnek, a picinyke ajándéknak és a figyelmességnek, de kedves férfitársaim gondolkodjunk el. Valóban erre van szükségük? Vagy inkább arra, hogy végre megértsük, az év maradék 364 napja is nőnap. Mosolyogjunk és álljunk szolgálatukra a nőknek ma, holnap, holnapután és azután, az idők végezetéig.
Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja
