Sok minden mellett, de természetesen nem utolsósorban a terményárak és az ingatlanárak „felemelkedéséről” is szólt a mögöttünk álló időszak. Valahogy logikus következménye lehet ez annak a pénzbőségnek, mellyel jobb híján a világ jegybankjai a gazdasági anomáliákat próbálták tünetileg kezelni. A következő egy évben az elemzők szerint ezek a trendek nem is fognak megtörni.
Megfigyelhető, hogy ahogyan többnyire világszerte, úgy Szerbiában is folyamatosan emelkednek az ingatlanárak. Az elmúlt években az ingatlanok átlagban csaknem 30 százalékkal drágultak meg. A járványhelyzet miatt ez némileg meglepő is, viszont az oka talán abban is rejlik, hogy egyéb befektetési lehetőségek hiányában az emberek a legtöbb esetben úgy döntenek, hogy ingatlanba fektetnek be. Ez hat a keresleti oldalon, a többi pedig már ennek az egyenes következménye.
A másik ok, ami hozzájárulhat az ingatlanárak robbanásához, hogy az építőanyag is meglehetősen drága, egyes szegmensekben duplázódott az áruk, illetve sok esetben a kereslet meghaladja a kínálatot. A vas ára 40 százalékkal megugrott, a szigetelőanyagok 80–100 százalékkal drágábbak, s ez természetesen a lakások négyzetméterárában is megmutatkozik. Valójában még mindig sokkal olcsóbb megvenni egy kész házat vagy lakást, mint egy ugyanolyat vagy hasonlót felépíteni.
VILÁGSZERTE DRÁGULNAK AZ INGATLANOK
Világszerte növekedtek a járvány alatt a megtakarítások, miközben a kisemberek, illetve a középosztálybeliek százmilliói alig költöttek. De még mindig ott tartunk, hogy minden idők legalacsonyabb kamata mellett, alacsony készpénzhányaddal, viszonylag könnyű feltételek mellett lehet lakást, házat vásárolni világszerte. Nincsenek a kamatok jelentős emelkedésére utaló jelek a láthatáron. Az ingatlanok piacán tartósan és trendszerűen folytatódik az áremelkedés. A szakértők többsége tartósnak véli a jelenleg alakuló trendet. A technológiai fejlődés úgy fest, hogy újra és újra lenyomja az esetleg fel-felbukkanó inflációt. Az még a jövő titka, hogy ez mennyire lehet tartós, de nem kizárt az ellenkezője sem.
A koronavírus-járvány váratlan helyzetet idézett elő az ingatlanpiacon. Ahelyett, hogy az árak csökkennének, növekedésnek indultak világszerte és Szerbiában is. Az utóbbi időben emelkedett az építőanyag ára, és a munkadíj is növekedett, s emiatt a négyzetméterár is jelentősen megugrott.
Európában jelenleg komoly építőanyaghiány van, mivel Kína és az Egyesült Államok gyors gazdasági fellendítésbe fogott, s ezáltal valójában világszerte felszívták az építőanyag-tartalékokat. Ez okozta az áremelkedést. Főleg a fa és a fémanyagok drágultak meg, s ez világszerte, így Szerbiában is kihatott az ingatlanárak emelkedésére.
CSAK LÁTSZÓLAGOS AZ ELLENTMONDÁS
Sokak egyfajta paradoxonként tekintenek a tényre, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt Szerbiában is emelkednek az ingatlanárak. A Köztársasági Földtani Intézet statisztikai kimutatásai szerint Belgrád egyes városrészeiben a lakások négyzetméterének ára meghaladta a milánói ingatlanárakat. De más nagyvárosokban, Újvidéken, Szabadkán, Közép- és Dél-Szerbiában is szinte napról napra emelkednek az árak. A drágulás azonban egyelőre nem mérsékli a vásárlókedvet, és az ingatlanpiac is rendkívül dinamikus. Márciusban 25 százalékkal több ingatlan cserélt gazdát, mint februárban. Ha pedig az adatokat összegben hasonlítjuk össze, márciusban 40 százalékkal többet költöttek ingatlanvásárlásra Szerbiában, mint egy hónappal korábban. Éves összehasonlításban, áprilisban megkétszereződött az ingatlanpiac aktivitása az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. Ezt viszont torzítja, hogy annak idején vezették be a rendkívüli helyzetet a járvány miatt. Ez év márciusában 14 458 adásvételi szerződést írtak alá a felek, ami a februári adatokhoz képest 23 százalékos növekedés, az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva pedig 93 százalékos a bővülés.
Az ingatlanok iránt Belgrád területén legnagyobb a kereslet, de Közép- és Nyugat-Szerbia, Dél- és Kelet-Szerbia, valamint Vajdaság sem marad le sokkal. Kiugróan a legnagyobb kereslet Belgrád Víziváros lakónegyedben mutatkozik. A fővárosban a lakások négyzetmétere 1500 és 8000 euró között alakul. Az új építésű lakások a legkelendőbbek. Újvidéken, a város központjában a lakások négyzetméterára meghaladja a 2000 eurót, a peremvárosban pedig átlagban 1200 euró.
Szintén a Köztársasági Földtani Intézet tette közzé, hogy a kifizetések 84 százaléka készpénzben történik. Az év márciusában 567,1 millió euró fordult meg az ingatlanpiacon, az ország területén. Az összegnek több mint a felét, 54,5 százalékát Belgrádban költötték el. Az építési telkek, szántóföldek, erdős területek iránt is a lakásokhoz hasonló tempóban nő a kereslet. Lényegében az árak ezek esetében is hasonlóan mozognak.
