2024. július 16., kedd

MagyarZó Pistike messéi

Azt mondják a koronavírus-zakértők, mármint a zorvosok, nem pedig a mindentudó kommentelők a Facebookon, hogy a járványhelyzet a mentális egészségre nézve is nagy kihívást jelent. Úgy vélik, hogy a megváltozott életmóddal járó stressz következtében kialakuló betegségek lesznek a járványhelyzet utolsó hulláma. Legalábbis a zősök így kommunikálták le a sok-sok Covid-hírt, amit a héten hallottak, láttak és olvastak.

– Jaj, Tegyula – sopánkoda amama –, lesz itt valaha is újra zép világ, mint egykor?

– Attól tartok, Tematild, hogy aligha – válaszola nem éppen bizakodva atata –, mert ez a koronavírus-járvány alapjaiban rengette meg korábbi életmódunkat, de azért emlékeztetnélek arra, hogy amíg tartott az a régi zép világ, addig nem így beszéltél róla.

– A múltat nem kell felhánytorgatni, Tegyula – durciza az öreglány –, az ember úgy van beprogramozva, hogy mindig egy kicsit többre vágyik, mint amije éppen van, ha nem így lenne, akkor nem haladt volna előre a zemberiség, és intelligens iPhone simogatása helyett még mindig kővel rajzolnánk a dinoszauruszokat valami sötét barlang falára.

– Örülök annak, Tematild, hogy filozofikus kedvedben vagy – nyugtáza a fater –, és ha már ilyen magasröptű gondolatokat fogalmazunk meg, akkor elárulom, hogy szerintem a koronavírus-járvány úgy is felfogható, mint a világvége, legalábbis a vírus megjelenéséig létező világnak a vége. Merthogy annak nyilván mindörökre befellegzett. Kampec!

– És ugyan mi lesz helyette? – kérdé a muter nagyot sóhajtva.

– Jön majd egy új zép világ – így az öreg –, teli egymástól elidegenedett emberekkel, akik a másikban mindig potenciális veszélyt fognak látni. Részben már el is érkezett, sok minden bezárt, a zösszes szórakozóhely közül már csak a parlament működik.

– Pedig amikor 2012-ben a maja naptár szerint megjósolt világvégét várta a világ, sokaknak a flancos Nyugaton azt mondták, hogy ha túl akarják élni, jöjjenek Zerbiába, mi úgyis ötven évvel le vagyunk maradva – sóhajta amama.

– Ja! És azóta se nagyon sietünk az Európai Unióba – így atata –, az idén egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitottunk meg.

– De csak azért, mert idén sokkal fontosabb dolgunk akadt – toppana be a zomzéd Zacsek. – Előbb lélegeztetőgépeket kellett beszereznünk, állítólag egy részét félfeketén, majd választottunk, aztán hónapokig alakítottuk a kormányt, most pedig a védőoltás beszerzésével vagyunk elfoglalva.

– Korábban azt mondták, év végéig megérkezik valamennyi oltóanyag, aztán tavaszra még több vakcina jön, jövő nyáron pedig kezdődhet a tömeges oltás – mondá az öreglány –, mostanában azonban már nem is tudom követni, mi történik ezen a téren: év végéig jön valamennyi, januárban több, vagy talán tavaszra, esetleg szeptemberben.

– Merthogy útközben kiderült, hogy a védőoltás-beszerzés irtó drága folyamat – jegyzé meg a fater –, és a legtöbb vakcinát már lefoglalták a gazdag országok, Kanada például annyira befizetett, hogy az összes lakosa ötször felveheti a vakcinát, miközben tíz szegény országból kilenc számára biztos nem jut védőoltás 2021 folyamán.

– Száz zerencse, hogy mi jóban vagyunk a zoroszokkal – mondá a Zacsek –, biztos pánzláv baráti-testvéri alapon tudunk majd tőlük kapni a Szputnyik V-ből.

– Nem tudom, hogy annak mennyire örülnének felénk – így a muter. – Olvastam ugyanis, hogy az orosz védőoltás nem fér össze az alkoholizálással. Az egyik zakértő elmondta, ahhoz, hogy védettséget szerezzünk, az első védőoltás előtt két hétig, utána pedig legalább negyvenkét napig nem szabad alkoholos italt fogyasztanunk annak érdekében, hogy kialakuljon az immunitás.

– Attól tartok, hogy ez után a hír után még többen lesznek vakcinaellenesek felénk – kuncoga az öreg –, pedig már így is igen népes a táboruk.

– Igencsak sok érdekesség található ezzel kapcsolatban – mondá a Zacsek. – A kedvencem: annak, aki nem veszi majd fel a koronavírus elleni vakcinát, nem fog működni a zámítógépe. Merthogy azok, akik mindezt kitalálták és ránk tukmálták, tudni fogják, ki az, aki ellenáll, és intézkedni fognak.

– Ám azt is meg kell hagyni, hogy ennek ellentétére is van példa – mondá amama –, olvastam, hogy valaki teljesen megbízik a Pfizer vakcinájában, merthogy ez az a cég, amely a Viagrát is kifejlesztette, és ha egy cég „fel tudja támasztani a holtakat”, akkor nyilván a betegségtől is meg tud védeni.

– Én meg láttam egy megfontolandó figyelmeztetést – jegyzé meg a fater. – Eszerint az oltást nem az orvosokkal kellene kezdeni. Ha netán történne velük valami, ki gyógyít meg bennünket?! Kezdjék inkább a politikusokkal.

Hogy érzékeltesse a helyzet komolyságát, a Zacsek elmesélt egy viccet.

Két egér beszélget.

– Beoltatod magad?

– Megbolondultál?! Még nem fejezték be a kísérletezést az embereken!

Ám a héten egy nagy robbanás híre rázta meg a fatert. Történt ugyanis, hogy a nagybecskereki vízgyárban – nem hivatalos értesülések szerint a klóradagoló rendszer meghibásodása miatt – robbanás történt.

– Nem elég, hogy majd’ tizenhét év alatt egyetlen hatalomnak sem sikerült tiszta vizet biztosítania a becskereki vezetékekbe, erre föl még egy robbanás sújtja a vízgyárat – lamentála atata. – Pedig az elmúlt évek során aztán volt ötletelés bőven a tiszta víz biztosítását illetően, felsorolni is lehetetlen mind, a sok-sok politikusi nagyotmondásról nem is szólva. Mindennek ismeretében én már úgy vagyok vele, hogy előbb lesz a Bëgán vízesés, mint a becskereki csövekben fogyasztásra alkalmas víz.

– Az ottani tanítóknak igen nehéz elhitetni a lurkókkal, hogy a víz íztelen, szagtalan, átlátszó folyadék – mondá az öreglány. – A gyerkőcnek ilyen állítás cáfolatára csak annyit kell tennie, hogy megereszti a csapot, mert a víz, ami onnan folyik kissé sárgás, no meg íze és szaga is van jócskán.

– Becslések szerint ez a bő másfél évtized alatt a becskerekiek százmillió eurót költöttek palackozott vízre – jegyzé meg a Zacsek.

– Azt akarja mondani, hogy a Bëga-parti városban előbb kereskedtek a vízzel, mint a Wall Streeten?! – kapa a fejéhez a fater. – Merthogy a múlt hét óta a tőzsdén megkezdődött a kereskedés a vízzel, ugyanúgy, ahogyan az arannyal, a kőolajjal meg más árutőzsdei termékekkel zajlik.

– Ez egyértelműen előrevetíti, hogy a világ jelentős része a jövőben vízhiánnyal szembesülhet majd – állapítá meg a Zacsek. – A klímaváltozás, az aszályok, a környezetszennyezés és a népességnövekedés várhatóan felsrófolja majd az ivóvíz értékét.

– Édesistenem, Tegyula, ez az a zép új világ, amivel szédítettél – sopánkoda amama –, spekulánsok dönthetnek majd a víz áráról, én meg azt hittem, hogy a tiszta víz a szavatolt emberi jogok kategóriájába tartozik.

– Ne keseredjen el, zomzédasszony – nyugtatá az öreglányt a Zacsek –, inkább örüljön annak, hogy a levegő még ingyen van.

– De képzelje el, zomzéd – nyugtalankoda továbbra is a muter –, ez világviszonylatban mekkora teret teremt majd a korrupciónak bizonyos vízlelőhelyekkel rendelkező földterületek bérbeadása és birtokba vétele kapcsán.

– Ha az megnyugtat, Tematild, az emberek megítélése szerint a korrupció nálunk enélkül is virágzik – legyinte az öreg. – Egy friss kutatás eredménye azt mutatja, hogy a többség egyetért azzal az állítással, miszerint a korrupció társadalmi szokásaink és kultúránk szerves része. Képzeld: a legtöbben azért adnak kenőpénzt, hogy meggyorsítsanak valamilyen eljárást, amelyre egyébként jogosultak!

– Nekem erről az egyik Alan Ford-hőshöz köthető elmés gondolat jut eszembe – nyugtáza a Zacsek –: Korrupcióban másodikok vagyunk a világon. Lehettünk volna elsők is, csak lefizettek bennünket.

Pistike, az eljövendő zép új világ elidegenedett polgára