Nemrégiben újra felkorbácsolta a Szerbiai Villanygazdaságban (EPS) a kedélyeket az a hír, hogy a magyarországi MVM Energetika Zrt. közös vállalatot létesítene a szerbiai szolgáltatóval. A 11 vízerőmű átcsoportosítására vonatkozó ajánlatot még a villanygazdaság leköszönő felügyelőbizottsága előtt vitatták meg, majd elvetették. A kiszivárgó információk azonban elegendőek voltak ahhoz, hogy az amúgy is parázsló tűz ismét fellobbanjon, és a Kolubara bányászati medence munkásai, valamint a szakszervezetek képviselői újra a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium épülete elé vonuljanak.
A tüntetők sokadszor is megerősítették a meggyőződésüket, hogy a villanygazdaságot az államvezetés eladná. Szerintük ugyanis az országos szolgáltató „visszás átalakítása az első lépés a vállalat magánosítása felé, ezért Dubravka Đedović szakminiszternek le kell mondania, ha pedig ezt nem teszi meg, le kell őt váltani a tárcavezetői tisztségről, és el kell mozdítani az EPS részvénytársaság közgyűlésének képviselői pozíciójából is, közben pedig le kell állítani a cég átalakításának folyamatát”. A bányászok ugyanis „káros politikai hatásokkal” indokolják a villanygazdaság sikertelen működését: szerintük a cég irányítását hazai szakemberek kezébe kell adni, hogy „ne ismétlődjenek meg a múlt hibái”.
Az országos szolgáltatóként működő közvállalatok teljes átalakítását már a korábbi energiaügyi miniszter, Zorana Mihajlović is szorgalmazta. A többször megfeneklett kezdeményezés Dubravka Đedović tárcavezető kinevezését követően megvalósulni látszott. A szerb kormány ugyanis jóváhagyta, hogy a villanygazdaságot részvénytársasággá alakítsa át az illetékes minisztérium. A tárcavezető azóta rendszeresen szerepel a médiában, és minden erejével azon van, hogy meggyőzze az EPS munkásvédelmi szervezeteit arról, hogy az államvezetés nem kívánja magánosítani a villanygazdaságot. „Ha az állam akarta volna, már régen eladta volna az EPS-et, a Srbijagast vagy a Transnaftát, erre már többször alkalma volt” – nyilatkozza lépten-nyomon Đedović, miközben kiemeli: tömeges elbocsátások nem lesznek. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az átalakítással jobb gazdálkodási feltételeket akarnak teremteni, így növelhetővé válik a munkások fizetése is.
A fejlődés útjának kezdetét a tárcavezető az EPS felügyelőbizottságának újraválasztásában látta. Meg is valósította a bejelentéseit: az újonnan megválasztott bizottságban három norvég szakértő is helyet kapott a három hazai szakember mellett, és egy hely jutott a munkások érdekvédelmi képviselőjének is. Ugyanakkor azonban elmondta, hogy a munkaügyi minisztériummal is együtt kell működniük ahhoz, hogy „megállapítást nyerjen az EPS keretében működő szakszervezetek legitimitása”. Szerinte ugyanis a jelenlegi cégvezetés és a szakszervezetek folyamatosan a kinevezésekért és az előjogokért harcolnak, őt viszont „kizárólag a sikeresen működő vállalat és az egyszerű munkások életének jobbá tétele” érdekli. A múlt héten már azt is bejelentette az energiaügyek aktuális nagyasszonya, hogy a korábbi ígéretekkel összhangban már júniusban 6 százalékkal emelik a villanygazdaság dolgozóinak bérét. A kérdés már csak az, hogy ezzel az intézkedéssel vajon mit akarnak elérni. Megnyugszanak-e ettől a kolubarai bányászok?
Egy szó, mint száz: a villanygazdaság körül zajló történéseket átlátni jelenleg épp oly lehetetlenség, mint megjósolni a jövőjét. Egyet azonban feltételezhetünk: ha az állam lát gazdasági lehetőségeket az országos szolgáltatóban, akkor be is fektet a jövedelem érdekében. Ha nem, akkor viszont csak annyit korszerűsít, amennyi a villanygazdaság értékesítéséhez szükséges. Mert amióta világ a világ: a pénz beszél…
Nyitókép: A villanygazdaság épülete
