Három évig tartott a VaMaDisz hősies, nem egy esetben kilátástalannak tűnő harca, hogy az újvidéki Jogtudományi Kar magyar nyelven is szervezze meg a felvételi vizsgát leendő hallgatói számára. Most az újvidéki Fellebbviteli Bíróság ítéletével erre kötelezi a fakultást, és ami ugyanilyen fontos, kimondta, a kar diszkriminatívan járt el, hogy évekig megfosztotta ettől a vajdasági magyar és más nemzeti kisebbséghez tartozó fiatalokat. Sóti Attiláék tényleg Dávidként küzdöttek Góliáttal.
Ismerjük el, nem könnyű pert folytatni egy olyan intézmény ellen, amelynek tanárai jogtudósok, akik a jog tudományára oktatják azokat a hallgatókat, akik ügyvédek, bírók, vállalati és iskolai jogászok, a közigazgatásban dolgozó szakemberek lesznek. Tehát a jogtudomány legjobb ismerőivel szállt hadba az egyetemista szervezet.
Számos leküzdhetetlen akadályt kellett leküzdeniük: kétszer veszítették el a pert, a Felső Bíróság elutasította a tanú kihallgatását, aki hajlandó volt nyilvánosan vállalni, hogy hátrányt szenvedett, mert nem felvételizhetett az anyanyelvén. Az elmúlt évek tudósításait böngészve olyan címekre is rábukkanhatunk, hogy A bíró másodszor sem jelent meg a tárgyaláson, A VaMaDisz ügyvédjét megfosztották doktori titulusától. Ezt mind állni kellett, tovább folytatni a küzdelmet. Bravó, VaMaDisz! Bravó mindazoknak, akik jogi tanácsaikkal, erkölcsi támogatásukkal a diákszervezet mellett álltak!
Sokan akkor keseredtek el igazán, amikor 2016-ban a bíróság kimondta, abban az évben a jogi karon a felvételit meg kell szervezni magyar nyelven, ám ez nem történt meg, mert a fakultás illetékese kérdéseinkre a következő (írásos) választ adta: „Az eljárás folyamatban van, nem zárult le, az ideiglenes határozat nem számít jogerősnek.” Nem is szervezték meg magyarul a felvételit. A Jogtudományi Kar vezetőit az sem izgatta különösképpen, hogy 2016-ban Sóti Attila Genfben, az ENSZ Kisebbségügyi Fórumán ismertette a pert.
Ami előtt e három év alatt mindenki értetlenül, megrökönyödve állt, az az, hogy a fakultás nem tartotta tiszteletben a tartományi parlament 2015. március 8-án hozott döntését, amely szerint minden egyetemi kar köteles a nemzeti kisebbségek nyelvén is megszervezni a felvételi vizsgát. Ezt a rendeletet Vajdaság AT Képviselőháza hozta, tehát Vajdaság AT legfelsőbb szerve, amely jogalkotási és egyéb hatáskört gyakorol. Persze, lehet az egyetemi autonómiára hivatkozni, de a kar nem elefántcsonttorony, nem is az egyetemi autonómia elvével szilárdan körülbástyázott vár, hanem a közösség szerves része, hisz a leendő hallgatók – magyarok, szerbek, szlovákok… – a közösség részei, és egy polgári társadalomban a karnak arra kellene törekednie, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai is szívesen tanuljanak itt, és legyenek Vajdaságban magyarul, szlovákul, ruszinul, románul… jól beszélő ügyvédek, bírók, jogászok. Egy alkalommal ugyanis a VaMaDisz elnöke azt nyilatkozta, nem hivatalos értesüléseik szerint, amióta nincs magyar nyelvű felvételi e fakultáson, kevesebb magyar ajkú végzős középiskolás mer nekivágni a szerb nyelvű felvételi vizsgának.
Olvasóink közül sokan bizonyára még emlékeznek arra, hogy 2001-ben volt egy arra vonatkozó tartományi határozat, hogy a kisebbségek nyelvén meg kell szervezni a felvételit, ez működött a Jogtudományi Kar esetében is A jogi karra jelentkező magyar ajkú hallgatók is rendre megkapták az anyanyelvből és irodalomból a számukra összeállított kérdéseket. 2011-ben azonban technikai hiba folytán a felvételin kiderültek a megoldások is. 2012-ben már szerbről fordították a magyar ajkú felvételizők számára a szerb történelemre és irodalomra vonatkozó kérdéseket, 2013-tól kezdve pedig mindenki szerb irodalomtörténetből és alkotmány- és polgárjogból felvételizett. 2011-ben és 2012-ben is egy kis jóindulattal, jó adag bölcsességgel és nagyobb odafigyeléssel át lehetett volna hidalni ezt a problémát.
Jóindulat, bölcsesség, sok-sok odafigyelés kell most is. Hisz a megnyert per – ahogyan azt Sóti Attila is nyilatkozta – nem azt jelenti, hogy ölbe tett kézzel lehet ülni. Akkor tud majd igazán mindenki fellélegezni, ha szép számban lesz olyan magyar fiatal, aki bejelentkezik a jogi karra, és rendben le is zajlanak magyar nyelven a felvételi vizsgák. Mert ők a legfontosabbak: a fiatalok. Őértük folyt e per az elmúlt három évben.
