Nemrég az Európai Unió Szerbiába látogatott küldöttségének egyik vezetője meglehetősen félreérthetetlenül közölte, hogy az általa irányított bizottságnak hat olyan javaslata van, amely közvetlenül érinti a gazdaságot. Elfogadásuk, de még inkább a megvalósításuk erőteljesen elősegítheti Belgrádnak a csatlakozási tárgyalásait. Az előterjesztés nyomatékosítása érdekében (ahogyan az a diplomáciában szokás) kifejezte reményét, hogy a szerb kormány maradéktalanul elfogadja azokat.
Miről is van szó tulajdonképpen?
Az első javaslat arról szól, hogy az ország vezetésének egyértelmű lépéseket kell tennie az államkasszát terhelő költségek lefaragása és a bevételek növelése érdekében, s ezzel többleteszközöket biztosítani a külföldi hitelek törlesztésére. Ezzel együtt érezhetően csökkenteni kellene a költségvetési hiányt, hiszen e téren Szerbia „szénája nem áll igazán jól”.
Lényegében ehhez kapcsolódik az átszervezés alatt álló (legnagyobb részt állami tulajdonban levő) vállalatokra vonatkozó reális és fenntartható megoldások fellelése, s ezzel együtt a közvállalatok megreformálása.
Szerinte „mélyíteni” kellene a bankok átvilágítását, vagyis az állapotuk felmérését kiterjeszteni a kisebb pénzintézményekre is.
Lényeges körülménynek nevezte a beruházásokra elkülönített eszközök folyamatos és maradéktalan felhasználását. Ezen a téren ugyanis – szerinte – Szerbiában komoly, a tervektől eltérő gyakorlat tapasztalható. Példaként a 10-es számú autóút megépítését említette, amelyet jövőre mindenképpen be kellene fejezni.
Az ország gazdasági fejlődése érdekében javítani kell az ügyviteli feltételeken, és csökkenteni a beruházásokat, illetve a vállalkozásokat sújtó állami terheket. Ezzel együtt az államnak a hitelek visszafizetési szavatosságvállalása terén segítenie kellene ezt a tevékenységi formát. Ez (részben) azzal is elérhető lenne, ha a jelenleginél jóval kevesebb bürokratikus előírás akadályozná a befektetéséket és a cégek működését.
Az EU képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami szektor észszerűsítése és a közvállalatok átszervezése során felszabaduló munkaerőt minél előbb vissza kellene irányítani a gazdaságba.
Aligha kétséges, hogy az Európai Unió fentebb felsorolt „javaslatai” tulajdonképpen elvárások, amelyeknek a (nem)teljesítése erősen befolyásolja majd a csatlakozási tárgyalások ütemét. Az sem titok, hogy ezekkel a volt és a leendő kormány is teljesen tisztában van, hiszen a kormányfő már eddig is számtalanszor hangoztatta, hogy igen komoly reformnak kell következnie, elsősorban az állami szektorban. Egy ritka pillanatában azt is beismerte, hogy a közvállalatok átszervezése és a közigazgatás reformja nem a tervezett, még kevésbé a megfelelő ütemben történik.
Tudjuk, hogy a közelmúltban lezajlott választások erősen akadályozták a létszámcsökkentést, hiszen – az uralkodó párt számára – az EU által szabott feltételek teljesítésénél sokkal többről volt szó: a korábbi szavazótábor megtartásáról, esetleg újabb voksok megszerzéséről. Ezek árnyékában a reformok várhatnak!
Az EU azonban kevésbé türelmes, hiszen ezek a „jó szándékú javaslatok” felérnek egy paranccsal is: vagy teljesíti Szerbia azokat, vagy számoljon a következményekkel!
