Jövőre a magyaországi parlamenti választásokon első ízben a határon kívül élő nemzetrész is leadhatja voksát. Ez az állampolgársággal jár. Választani jog és kötelesség is. A kettős állampolgárok szavazati jogával kapcsolatban sok vita kerekedett. Ellenzői azzal érveltek, hogy azok, azaz mi, akik nem élnek Magyaország határain belül, nem szólhatnak bele az ország dolgaiba. Ez a vita, ha nem is volt olyan kíméletlen és megalázó, mint a kettős állampolgársággal kapcsolatban rendezett, 2004. december 5-ei népszavazást megelőző kampány – amelyben vezető politikusok is minősíthetetlen jelzőkkel kampányoltak az ellen, hogy megkaphassuk a magyar állampolgárságot –, mégis volt benne valami bántó.
A Fidesz és a KDNP, az állampolgárság és a vele járó szavazati jog szorgalmazói és megszavaztatói viszont azzal érveltek, hogy nincs kétfajta állampolgárság. Vagy van rendes magyar állampolgárság, vagy nincs. Számukra nem léteznek fontos és kevésbé fontos magyarok, elsőrendű meg másodrendű állampolgárok. Így a kettős állampolgárság mellé most jár nekünk a szavazati jog is.
A másik tábor szerint sok vesszélyt jelent a külhoniaknak adott szavazati jog az ország életére nézve. Azt állítják, a Fidesz így szeretné bebetonoztatni hatalmát, mert minden valószínűség szerint a határon kívüliek nagy része hálából arra a pártra adja le voksát, amely megadta neki az állampolgárságot. Hogy ez így lesz-e, azt sohasem fogjuk megtudni, a választásokon ugyanis ilyen kimutatás nem készül. Az állításnak azonban van reális alapja, hiszen ha szóba kerül a külhoniaknak megadott, illetve elérhető magyar állampolgárság, szinte azonnal előkerül a Fidesz meg az MSZP neve is, az előbbi pozitív, az utóbbi negatív összefüggésben. Ezen egyáltalán nem kellene csodálkozni.
Azt, ami 2004. október 5-én, illetve azt megelőzően a kampányban történt, nem lehet elfelejteni. Egy nemzet vagy nemzetrész nem sértődhet meg egészében, illetve igen, de annak megnyilvánulása mindig egyénenként mérhető. A választás is felfogható nemzeti akaratként vagy – mondjuk inkább – egy ország akarataként, de ez az össznépi akarat egyéni voksokból áll. S a külhoni magyarság, ha él a szavazatai jogával, egyenként mondja majd el véleményét, nyilvánítja ki akaratát az induló pártokról.
Eddig csaknem félmillió külhoni magyar kérte világszerte a magyar állampolgárságot, közülük több mint 420 ezren esküt is tettek. Ők a potenciális választók.
Augusztus elsején megnyílt a külhoni magyarság előtt a lehetőség, hogy feliratkozzon a magyarországi választási névjegyzékre. A Nemzeti Választási Iroda kézbesítette a tájékoztatót és a kitöltendő kérelmet, és azt vissza kell küldeni a Nemzeti Választási Iroda címére.
A regisztráció 10 évig érvényes, és a választópolgár bármikor töröltetheti magát a névjegyzékből. A tíz évet attól az időponttól számítják, amikor a kérdéses polgárt felvették a névjegyzékbe. Ha a polgár szavazott, a 10 év letelte után megkezdődik a következő 10 éves periódus, és akkor is ez történik, ha kérte adatai módosítását vagy névjegyzékbe vételének meghosszabbítását.
A választópolgárok jegyzéke titkos adat, de a Nemzeti Választási Iroda honlapján folyamatosan közzéteszi, hol, melyik országban hány potenciális választó regisztráltatta magát.
Csak az szavazhat a magyar parlamenti választásokon, aki előbb regisztráltatja magát. A felvételi kérelem visszaküldése után érkezik postán a szavazócédula. A regisztráció alkalmával mindenki választhat, hogy saját címére kéri-e a szavazólapot, vagy a külképviseletre, esetleg egy magyarországi településre. Az utóbbi két esetben csak személyesen vehető fel a küldemény.
A szavazás levélben zajlik. A szavazólapot kettős borítékban kapják meg a polgárok. A szavazólapot vissza lehet küldeni a Nemzeti Választási Bizottságnak, vagy le lehet adni a külképvisleten, nálunk a szabadkai magyar főkonzulátuson vagy a belgrádi magyar nagykövetségen.
A magyar állampolgárság igénylésében Csíkszereda után mindig Szabadka következett a tömegesség tekintetében. A kettős állampolgárság igénye is a Délvidékről indult. Nagyon sokan érzelmi okokból kérték a magyar állampolgárságot, mintegy bizonyítékot keresve és kapva arra, hogy magyarok. Mások egyszerűen kényelmi okokból kérelmezték. Az állampolgárság igénylése után lehetőség nyílik magyar útlevél szerzésére. Az anyaország uniós tagsága pedig azt jelenti, hogy az európai munkaerőpiacon jóval egyszerűbb az álláshoz jutás magyar útlevéllel, mint szerbiaival. Persze jár a szavazati jog is. Mindenki maga dönti el, hogy él-e vele vagy sem.
Sokan azt állítják, nincs jogunk beleszólni a magyarországi politikai életbe, mások viszont azzal érvelnek, hogy ha a nemzet dolgairól van szó, akkor nekünk, a határon kívüli magyaroknak sem mindegy, milyen az anyaországunk, Európa erős és tekintélyes országa-e vagy sem. „Egy rossz magyar kormány nemcsak az országnak árt, hanem nemzetnek is” – mondta Matuska Márton publicista a topolyai megbeszélésen, amelyen a magyar választási tudnivalókat ismertette Potápi Árpád, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke.
A magyar választások időpontjáról egyelőre annyit tudunk, hogy 2014 tavaszán tartják meg, talán márciusban, esetleg áprilisban. Most annak az ideje jött el, hogy regisztráltassuk magunkat, mert csak az szavazhat, aki szerepel a választási névjegyzékben. A regisztráció a választások előtti 15. napig tehető meg.
