Önök szerint szükség van-e az óra átállítására, vagyis a téli és nyári időszámításra?
Igen, energiát takarítunk meg ilyen módon: 94 (18%)
Nem, teljesen felesleges: 368 (70%)
Teljesen mindegy: 63 (12%)
Vasárnap hajnali háromkor egy órával visszaállítottuk az óráinkat, amellyel visszatértünk a normál időszámításra, vagyis az időzónánk alap időszámítására, amit jelenleg téli időszámításnak neveznek. A nyári időszámítás március utolsó hétvégéjén kezdődik és október utolsó hétvégéig tart. Szerbiában a nyári időszámítást 1983. március 27-én vezették be.
Világszerte nagy vita zajlik a nyári-téli időszámítás indokoltságáról, vagyis arról, hogy érdemes-e minden tavaszon és őszön egy órát előre vagy hátra hajtani az órát. A támogatók szerint ezzel a rendszerrel továbbra is jelentős energiát spórolunk meg. A magyarországi példa alapján a nyári időszámítással egy nagyobb város éves villamosenergia-fogyasztását takaríthatják meg, mivel így a világos órák jobban igazodnak az ébrenléti időszakhoz. Az ellenzők viszont tucatszám sorolják az ellenérveket. Szerintük rossz az óraátállítás, mert az őszi visszaállításkor hamarabb sötétedik; több a közúti baleset; felerősödnek a lelki problémák; egészségügyi gondok merülhetnek fel – különösen a szív- és érrendszeri betegeknek, a magas vérnyomással küszködőknek és a migréneseknek káros; felborítja az alvás-ébrenlét ritmusát; az átálláshoz szükséges idő 4-től 14 nap is lehet; megviseli az időseket, a csecsemőket és a gyerekeket; fáradtságot okoz; depresszív hangulatot eredményez; csökken a koncentrációs képesség; ingerültséget és étvágytalanságot okoz, emésztési problémák merülhetnek fel, az emberek tizede az óra átállítása miatt orvoshoz fordul, valamint a rendszert egyszerűen ráerőltetik az emberekre.
Az alábbi állítások nagy részét alátámasztják az egészségügyi szakemberek is, mivel az ember belső órája szabályozza a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak. Köztük vannak például a vérnyomásértékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a különféle hormonok szintje a szervezetben. A belső órára a napjárásnak, a napsütésnek, valamint az éjszaka és nappal váltakozásának van a legnagyobb befolyása. A biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre mindaddig, amíg a szervezet alkalmazkodik a változásokhoz. Bár a szakemberek azt is megjegyzik, hogy tudományosan eddig nem bizonyították, hogy a tavaszi és őszi óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne.
Jóllehet azt sem bizonyították tudományosan és meggyőzően – legalábbis én soha nem hallottam vagy olvastam róla –, hogy az óraátállítással jelentős energiát takarítunk meg. Bár egyesek szerint a statisztikai adatok ezt erősítik meg. Mások viszont megbízható felmérésekre hivatkozva állítják ennek az ellenkezőjét, vagyis szerintük teljesen alaptalan az a feltételezés, hogy nyári időszámítás jelentős energia-megtakarítással jár. Én sem hiszem, hogy az óraátállítás villanyáram-spórolást eredményezne. Főként mostanság, a jelenlegi életkörülmények között, amikor minden gépesítve van, és ezek főként villanyárammal működnek. Szinten minden háztartásban legalább tucatnyi műszaki berendezés használja folyamatosan vagy legalábbis készenléti, stand by állapotban az energiát. Hiszen a világítás mellett minden házban/lakásban van mélyhűtő, frizsider, villanysparherd, tévé, rádió, telefon, számítógép, kisebb-nagyobb hősugárzó, mosógép, vasaló, valamint különféle konyhai robot- és barkácsgépek sora, illetve megtalálható még a klímaberendezés, a mosogatógép és a szárítógép is. Többségük előre programozható, így működésük nincs napszakhoz kötve, akárcsak az internethasználat, vagy a rádió- és tévéállomások sugárzása, ami egész nap folyamatos. Jól emlékszem, hogy gyerekkoromban, a múlt század nyolcvanas éveinek legelején legfeljebb három-négy csatorna, mégpedig a budapesti, az újvidéki és a belgrádi volt nézhető a tévében. Ezek is főleg délutánonként sugároztak, azzal, hogy a budapesti tévén hétfőnként adásszünet volt egész nap. Akkoriban sokkal kevesebb műszaki berendezés pusztította a háztartásokban az energiát, és emberibb léptékű volt a mindennapok ritmusa is, lassabb és élhetőbb. Így akkoriban a nyári időszámítás bevezetése talán tényleg indokolt volt, mostanság viszont szükségtelennek tűnik.
Az óraátállítás, hogy jelent-e, illetve mekkora villanyáram-megtakarítást jelent számomra, továbbra is kérdéses. Ami biztos, és ezt minden alkalommal a saját bőrömön tapasztalom, hogy az óraátállítás megviseli a szervezetem, és a villanyszámlám sem csökkent soha, sőt folyamatosan nőtt, vagy legalábbis stagnált.
