A nyolcadikosok június közepén tesznek záróvizsgát, most november vége van, de állítólag az oktatási miniszter még csak ma hozza meg a végső döntést, hogy hogyan is néz majd ki pontosan a kisérettségi.
Már három éve tudják a minisztériumban, hogy ez évtől az anyanyelv és a matematika teszt mellé egy harmadik is társul. Csak, úgy látszik, nem volt elég idejük előkészíteni. A tanév már megkezdődött, mire kiderült, hogy ez a megmérettetés öt tantárgyat ölel fel, tehát e tesztlapon a végzős általános iskolások történelemből, földrajzból, biológiából, fizikából és kémiából adnak számot a tudásukról. Természetes, hogy azonnal kitört a pánik a szülők körében, hogy hogyan készülnek fel erre a vizsgára a diákok, hisz a próbateszt írásakor katasztrofális eredmények születtek. Főképp azt követően estek kétségbe szülők és tanárok egyaránt, amikor kiderült, ez a kombinált teszt több pontot érne, mint az anyanyelvi és a matematikai feladatok megoldása. Aláírásgyűjtés kezdődött azért, hogy e harmadik teszt bevezetését halasszák el akkorra, amikor sikerül rendesen, alaposan előkészíteni.
Az oktatási miniszter szombaton találkozott a kisérettségi lebonyolításában illetékes minisztériumi osztály, intézmények, a pedagógus-szakszervezetek és a tanárok képviselőivel. Három megoldási javaslat kristályosodott ki: az egyik szerint e harmadik teszten elért pontszámot csak abban az esetben vennék figyelembe, ha két diáknak a másik két feladatlap kitöltésekor és az általános iskolai átlageredmény alapján azonos pontszáma van. Ezt az összejövetel részvevőinek többsége elvetette, hisz a diákok így nem vennék komolyan ezt a tesztet. A másik lehetséges megoldás, hogy a matematikai és anyanyelvi teszt 15-15 pontot érne, míg ez a harmadik, 5 tantárgyat felölelő gyűjtemény feladatainak helyes kitöltése legtöbb tíz pontot jelentene (tehát maradna a 100 pont, a három teszten legtöbb 40 pontot lehetne elérni, az általános iskolai eredmény pedig továbbra is maximum 60 pontot érne). A jelenlevőknek ez a megoldás tetszett a legjobban. A harmadik javaslat szerint a három teszt közül annak a kettőnek az eredményeit vennék figyelembe minden diáknál, amelyiket az az adott tanuló a legjobban megold, amelyik két teszten a legtöbb pontszámot éri el. A szombati összejövetelen jelen levő tanárok szerint ez esetben nehezebb lenne ellenőrizni, hogy történt-e visszaélés, káosz keletkezne.
Az oktatási miniszter már vasárnap találkozott azoknak az elégedetlen, elkeseredett szülőknek a képviselőivel, akik írtak a minisztériumnak e harmadik, öt tárgyat felölelő teszt elhalasztása ügyében. A miniszter megmagyarázta a szülőknek, mivel a törvényben szerepel e harmadik teszt bevezetése, alkalmazását nem lehet elodázni. Itt már Tomislav Jovanović azt a megoldást ismertette a szülőkkel, mint a leginkább reálisat, amely szerint anyanyelvből és matematikából 15-15 pontot lehet maximálisan elérni, ezen az öt tantárgyat felölelő harmadik teszten pedig legtöbb 10 pontot. A szülők megnyugtatására az is elhangzott, hogy mivel a diákok általános iskolai tanulmányaik során 75 (!) kiadó tankönyveiből tanulnak, ezért mindenképp kiadnak majd egy feladatgyűjteményt, amelyből a nyolcadikosok fel tudnak készülni e harmadik tesztre. Arról nem is szólva, hogy most mutatkozott meg annak káros hatása, hogy a belgrádi diákok felsőben is ingyen tankönyvből tanulnak, amit a tanév végén át kell adniuk az utánuk következő generációnak, tehát most a szülőknek a kérdéses öt tantárgyból meg kellene venniük 30 tankönyvet, hogy a gyerekeik fel tudjanak készülni a záróvizsgára.
Nem nehéz elképzelni, micsoda kapkodás várható! Még ezután – legkésőbb december végéig – készül el a szabályzat, amely pontosan lefekteti, hogy hogyan néz majd ki az idei záróvizsga. Az ígért feladatgyűjteményt is össze kell állítani. Mire feláll a szakembergárda, mire öt tantárgyból összeállítják az egyenlő nehézségi fokú kérdéseket, mire azt jóváhagyják, mire kijön a nyomdából... addig igen sok nap, igen sok hét elmúlik. És természetesen mire a nemzeti kisebbségek nyelvére is lefordítják a feladatgyűjteményt! Elvárjuk az esélyegyenlőséget, vagyis azt, hogy magyarul és más nyelveken is a szerb feladatgyűjteménnyel egy időben jelenjen meg, hogy ne érje hátrány a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákokat.
A nyolcadikosok a második félévig hozzá sem kezdhetnek a készüléshez. Mivel arra is gondolniuk kell, hogy minél jobb legyen a tanulmányi eredményük is, mert az is sokat nyom a latban, hogy bejutnak-e a kívánt középiskolai szakra, naponta tanulniuk kell a nyolcadikos tananyagot, közben, ezzel párhuzamosan készülniük kell a kisérettségire is. El tudjuk képzelni, hogy mennyi idegeskedés vár a mostani nyolcadikosokra, szülőkre, tanárokra egyaránt. Egy cseppet sem irigylem őket.
