A választók dühösek és csalódottak, mert nőttek az egyenlőtlenségek, csökkent az intézményekbe vetett hit és rekordokat dönt a fiatalok munkanélkülisége. A kutatók szerint az erőteljesebb gazdasági növekedés, a strukturális reformok, a munkahelyteremtés, a beruházások beindulása tudna ezen változtatni.
Ugye milyen ismerős? Pedig nem Szerbiáról van. Az Európai Unió polgárai ábrándultak ki a közösségből, az EU egyes államai között ugrottak meg a különbségek – elsősorban a dél-európai államok maradtak le a fejlődésben –, és a tagállamok fiataljai keresik a helyüket a munkaerőpiacon. Az európaiaknak nem tetszik, amit az elmúlt években az EU-val kapcsolatosan tapasztaltak vagy hallottak, és a megszorításokat az unióval azonosítják. A jólét ígéretét már nem tudják maradéktalanul beváltani az EU-s politikusok. A következő hétéves uniós költségvetés kisebb mint az előző, és mentőcsomag csak megszorításért és szerkezeti reformokért cserébe jár. Nagy-Britannia ezen a téren különösen harciasnak bizonyult. Az unió és London kapcsolatáról is élénk vita folyik a brit politikában – olyannyira, hogy David Cameron kormányfő azt ígéri, újraválasztása esetén 2017 végéig népszavazást tart a kérdésről.
A londoni Gazdasági Kutatóintézet egyébként tavaly egy pályázatot írt ki, amely arra a kérdésre kereste a választ: milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járna, ha az ország távozna az Európai Unióból. Az ún. Brexit-díjat és a vele járó százezer eurót egy harmincéves, Manilában a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokért felelős brit diplomata munkája nyerte el. Iain Mansfield szerint az unióból való távozás felgyorsítaná a kereskedelmi kapcsolatok hangsúlyának áthelyeződését az Európai Unióról a feltörekvő piacokra, a szabályozási rendszer üzletbarátibb lenne, növekedne a versenyképesség és az európai intézmények nem kotyognának bele minden londoni döntésbe. A tanulmány szerint az EU-ból való kilépés mégis inkább politikai, mint gazdasági döntés, és bár nem érvel a maradás vagy a távozás mellett, azt sugallja: sikeres nemzetközi együttműködésen alapuló élet az EU-n kívül is lehetséges.
Mansfield a díjat április 8-án vette át, amit nagy felháborodás követett. A fiatalember az elmúlt napokban szüneteltette személyes honlapját, kiiratkozott Twitter-mikroblogjáról, és interjúkat nem ad, mert a külügy letiltotta a szerepléseit. A brit diplomácia vezetője, William Hague állítólag azért háborodott fel, mert az európai parlamenti választási kampány küszöbén egy köztisztviselő az EU-ból való kilépés lehetséges forgatókönyvéről értekezik, és ezért még jutalmat is kap.
Alig több mint egy hónap múlva ugyanis ismét európai uniós választások lesznek. Az EU-ba 1979 óta választják az európai polgárok közvetlenül az EP-képviselőket, és azóta folyamatosan csökken a részvétel a választásokon. A válság nyomán mindenütt erősödtek és Brüsszelbe készülnek az unió ellenfelei is. Azok, akik ehhez elegendő szavazatot kapnak, zsíros brüsszeli állásból fognak majd „harcolni” kenyéradó gazdájuk, az EU ellen.
