A szolidaritási adó révén az állam részéről elkövetett zsebrecsapás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért, mint hírlik, várható ennek eltörlése. Ehelyett új megszigorítás lép majd életbe, mégpedig az, hogy minden közpénzen élő, azaz fizetését állami költségvetésből nyerő alkalmazott bérét tíz százalékos adóval sújtják. Magyarán mindenki kevesebbet keres majd a köztársasági elnöktől és kormányfőtől kezdve egészen az állami alapítású, és közterhen élő intézmények takarítónőjéig.
Ez nem minden, mert Szerbiában a populista lépéseknek se szeri, se száma. A „társadalmi igazságtalanságot kiküszöbölendő” készül egy új rendelet, mely ezúttal a politikusokat megkülönbözteti a közszférában dolgozóktól, mert nem ildomos az egészségügy, vagy az oktatásügy foglalkoztatottjait ugyanakkora adókkal terhelni, mint a politikum képviselőit. Ezért az utóbbiak a szóban forgó tíz százalék mellett még tíz százalékos fizetéscsökkentéssel számolhatnak.
Kiszámították, hogy a szolidaritási adó beszüntetésével, és az egységesített tíz százalékos adóval egyedül a politikusok járnának jól. Míg eddig (azaz még jelen esetben is) egy átlagos miniszteri, mintegy 130 000 dináros fizetésre a szolidaritási adó 15 500 dinárt jelentett, az egységesített 10 százalékos teher ennél valamivel kevesebbet, 13 000 dinárt nyomna. Ezért van szükség a duplázásra.
A rendelet nem kerüli el Tomislav Nikolić köztársasági elnököt sem, aki a hivatalos adatok szerint havonta 150 000 dinárt visz haza. Míg esetében a szolidaritási adó 20 500 dinár volt, az új adókkal kereken 30 000 dinárral csökken majd fizetése. Ivica Dačić, az egyik legjobban kereső politikus jelenlegi 172 428 dináros havi bérére a szolidaritási adó 26 112 dinár, a 20 százalékos csökkentéssel pedig 34 484 dinártól válhat meg havi szinten.
A hírek szerint valamennyi magas rangú szerbiai politikus beleegyezően szólt a várható lefaragásokról, mert mint vallják, az ország nehéz időket él, amikor mindenki számára javasolt a takarékosság, a válságból való kilábaláshoz pedig határozott és hatásos reformokra van szükség.
Demagógia, vagy csupán olcsó populizmus, amit Aleksandar Vučić leendő kormányfő beharangozott? Tegyük fel, a szóban forgó rendelet az országban 10 000 politikust érint majd, akiknek átlagosan 20 000 dinárral csökkentik a havi bérét, fejenként annyival, amennyiért a sarki péksüteményeket árusító üzletben egész nap robotolnak a leányok.
Más számítás szerint a politikusok pótadóztatásával 200 millió dinár spórolható meg havonta a költségvetésből. Átszámolva ez mintegy 2 millió euró, vagyis elenyésző része annak a 3 milliárd eurónak, amelyet a Szerbiai Nemzeti Bank költött el az év eleje óta a nemzetközi bankközi piacon a hazai valuta árfolyamának megőrzése céljából.
Csupán az arányok érzékeltetése érdekében említsünk meg még egy számadatot, vagyis amit a minap a Szerbiai Képviselőház tényfeltáró bizottsága hozott napvilágra, hogy 2000 és 2012 között az állami költségvetésből Koszovóra naponta több mint 53 millió dinárt költöttek – többnyire nem rendeltetésszerűen –, vagyis kurta négy nap alatt annyit, amennyit a politikusok pótadóztatásával egy hónapban takarítható meg. Tehát a számokkal és a százalékokkal mindig érdemes eljátszadozni.
Ha már szóba került – jól kiismerve Aleksandar Vučić megnyilvánulásait –, nem fér kétség ahhoz, hogy a politikusok megadóztatása előbb-utóbb megtörténik. Az elképzelés üdvözlendő, mert ahhoz sem fér kétség, hogy a politikusok többszörösen jobban élnek, mint az átlagpolgár. Tehát ebben az esetben demagógiáról nem beszélhetünk, de hogy a dupla adóztatás jelentős pénzt hoz (azaz megtakarít) a konyhára, azt már nem állíthatjuk. Így csupán a másik válaszlehetőség marad, az olcsó populizmus.
