Maratoni vita után csütörtök reggelre a Köztársasági Képviselőház elfogadta a jövő évi költségvetést, amely 2015-re 924,4 milliárd dinár bevételt és 1115,7 milliárd dinár kiadást irányoz elő. A tervezett deficit, melybe beleszámolták az állami közvállalatok hitelgaranciáit is, 191,3 milliárd lesz. Az utóbbi negyed évszázadban nem volt arra példa, hogy a honatyák szinte egy teljes napon át vitázzanak a költségvetésről. December 24-én reggel 9 órától másnap reggel 8-ig tartott a vita, és csak a 23 órán át tartó ülésezést követően sikerült megszavazni.
Mint döntöttek, a költségvetés legnagyobb kiadása a kötelező szociális biztosításokra – magyarán a nyugdíjakra – megy el, összesen 274,8 milliárd dinár értékben. Az állami kasszából élők fizetésére 241,2 milliárd dinárt, szociális védelemre126,2 milliárd dinárt folyósítanak. A közvállalatokból elbocsátandó foglalkoztatottak végkielégítésére több mint 20 milliárdot terveztek.
A sorra adósságot termelő, nagy állami közvállalatokról sem feledkeztek meg a költségvetés megalkotói. A legnagyobb adóssággal rendelkező Srbijagas földgázforgalmazó vállalat számára 200 millió dollárt tartalékolnak jótállás fejében újabb hitelek igénylésére és a fizetőképesség megtartására. Szintén garanciát vállalnak a Szerbiai Villanygazdaság fejlesztési célokra igényelt hiteleire, és az évtized üzletének kikiáltott, az egyesült arab emírségekbeli Etihad vállalatnak nagy hűhóval eladott szerbiai légitársaság korábbi veszteségeit is az állam fedezi. Ez a gesztus 162 millió euróval gyarapítja az állam eddigi adósságát.
A költségvetési tételek kiadási oldalán szépítettek azzal is, hogy a második világháború után elkobzott magánvagyonok pénzbeli kárpótlását sem kezdik meg január elsejétől, mint ahogy azt a korábbi törvény előírta, hanem csak két éve múlva. A mezőgazdasági tárca is spórol, ugyanis jövőre már csak a 20 hektárig terjedő birtokoknak jár az állami agrártámogatás.
Dióhéjban tehát a fenti néhány mondatban összegezhető a jövő évi költségvetés, amelyet egyébként Aleksandar Vučić kormányfő „meglehetősen feszesnek” minősített, de hozzátette „másként nem lehet”.
Az elemzők szerint a költségvetés egyik leghiányosabban kidolgozott része az állami közalkalmazottak évek óta rebesgetett létszámcsökkentése, ugyanis ez a téma a mindenkori hatalom legnagyobb darázsfészke. Beszélni beszélnek róla, de eddig még senki sem mert a témához komolyabban hozzányúlni. A Pavle Petrović által vezetett Költségvetési Tanács becslése szerint a közszférában fizetési listán szereplők mintegy öt százaléka a felesleg, vagyis mintegy 27 000 munkahely van, amitől már 2015-ben a józan ész és a gazdasági mutatók szerint szabadulni kellene, habár már most tudvalevő, hogy komoly érvágásra úgysem kerül sor. Elsősorban nem is tudni pontosan, hányan dolgoznak az állami költségvetés terhén, és 10 000-en, 15 000-en vagy épp 27 000-en vannak, akik feleslegesek. Továbbá, már most olyan elképzelések vannak, hogy a lefaragásokat többnyire nyugdíjaztatással intézik el, másrészt pedig abból is kitűnik, hogy dajkamese az egész, mert ha valóban komolyan vették volna a leépítést, akkor már a költségvetés elfogadása előtt kész tervek, újabb kori szóval élve projektumok léteztek volna a létszámcsökkentés megvalósítására. Efféle dokumentumok pedig nem láttak napvilágot.
Elemzők szerint érezhető lesz a kormány pénzügyi szigorítási intézkedéseinek hatása, de a várt eredmény, hogy az elkövetkező három évben mérséklődjön és elfogadható szinten tartható legyen a közadósság, aligha következik be. A bruttó társadalmi össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság 2018 előtt aligha csökkenhet a 80 százalék alá. Másrészt pedig túlságosan derűlátóak azok a távlati előrejelzések is, hogy 2015-ben a gazdaság növekedés 0,5 százalékos, 2016-ben 1,5, 2017-ben pedig 2 százalékos lenne.
A jövő év Szerbia hároméves pénzügyi konszolidációja terén az első lesz, és ha valamennyi tervezett intézkedést sikerül maradéktalanul teljesíteni, az állami kiadások 600–650 millió euróval csökkenthetők. A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak lefaragásával 400 millió euró takarítható meg, az elbocsátott állami alkalmazottak révén pedig több mint 100 millió euróval maradna több az államkasszában – mondják az illetékesek. Mi pedig, egyszeri állampolgárok, megtapasztaljuk, és majd a magunk bőrén megérezzük.
