Gyűrűzik a botrány a lottó körül, forronganak az indulatok, ennek ellenére azt kell mondanom, hogy nekem csak pozitív tapasztalom van a szerbiai Szerencsejáték Zrt., azaz Državna Lutrija Srbije kapcsán. Gyerekkoromban, valamikor a távoli nyolcvanas években, édesapámnak a totón (sportfogadáson) telitalálata volt, és a nyereményből vettük meg az első színes tévénket. Általános iskolásként tépős sorsjegyeket vásároltam, és egyszer annyi pénzt nyertem, amennyin már majdnem versenybiciklit lehetett venni. A csúcs az volt, amikor az egyik osztálytársnőm édesapja nyert egy Yugo személygépkocsit. Mint mondtam, csupa pozitív tapasztalat. Aztán jöttek a kilencvenes évek, a középiskola, az egyetem, a háború, a hiperinfláció és a bombázások. Valahogy nem foglalkoztam szerencsejátékokkal ez idő tájt. Aztán a rendszerváltást követően, túl az iskolákon, ismét elkezdtem lottózni és kaparós sorsjegyeket vásárolni. Egyszer-kétszer visszanyertem a sorsjegy árát, de a nagy nyeremény valahogy elmaradt. Ismét alábbhagyott a játékszenvedélyem, néha még veszek egy-egy kaparós sorsjegyet, hátha mégis. Az élettársam viszont más tészta: ő lottózik. Ha nem felejti el, akkor akár heti két alkalommal is befizeti. A stratégia az, hogy ha a fizetésből csak vegetálgatni tudunk, akkor nyerni kell a lottón. Volt, hogy vizualizáltuk, hogy nyerünk, de mégsem jött össze.
Aztán most jött ez a botrány. Őszintén szólva, amikor először láttam az interneten, el sem hittem. Arra gondoltam, hogy valami őrült lájkvadász ízléstelen agyszüleménye. Elvégre mindenféle hihetetlen dolgot kitalálnak manapság. Olvastam én már olyat is, hogy Aleksandar Vučić miniszterelnök terhes, és ráadásul szeplőtelen fogantatás volt. Ezek után nem hihettem el, hogy az egész lottósorsolás csalás lenne. Hisz nem egy olyan országban élünk, ahol gátlástalan vezetők óriási pénzeket nyúlnának le törvénytelen módon, miközben kiröhögik a kisembert. Viszont, amikor az igazi média is elkezdett foglalkozni az esettel, akkor be kellett látnom, hogy mégiscsak van egy kis kaki a palacsintában.
A sorsolásról való felvétel megtekintése után két lehetőség futott végig az agyamon: mégis vannak csodák, vagy ezek nagyon csalnak. A harmadik gondolatom az volt, hogy a lottósorsoló hölgy nagyon csinos, de a tárgy szempontjából ez lényegtelen. Igaz, nagyon zavarba jött, amikor kisorsolták a 27-es számot, a képernyőn pedig a 21-es jelent meg. Ez eddig akár egy kis malőr is lehetett volna, de ekkor megtörtént a csoda, és kihúzták a 21-est is. Szóval a technikus vagy látnok, és tudta, hogy mit fognak kihúzni, vagy nagyon béna, és nem tudta helyes sorrendben bepötyögni az előre megadott számokat. Ha figyelembe vesszük, hogy manapság párt vagy rokoni alapon jutnak az emberek álláshoz, akkor inkább azt mondom, hogy a technikus béna volt.
És miután megtörtént az eset, jött a hivatalos magyarázat, hogy nem csalás történt, hanem hiba. Mondhatjuk azt, hogy nem gyilkosság történt, hanem hagyományos disznóvágás, de a disznó szempontjából ez tökmindegy. Jelenleg folyik a nyomozás, a miniszterelnök meg mindenkit megnyugtatott, hogy a bűnösöket tuti biztos megbüntetik. Egyelőre ott tartanak, hogy az egyik golyón 1-2 milliméteres bemélyedést fedeztek fel. Nem tudom, ez mit jelent, de vannak tippjeim: valaki megfenyegette a golyót, hogy kiirtják a családját, ha nem őt húzzák ki. Sikertelen nemi erőszak nyoma. A golyó nemet változtató műtéten esett át. Egyszer kiderül, hogy mit hoznak ki ebből az egész cirkuszból, de kétlem, hogy egyértelmű választ kapnánk. Ha híve lennék az összeesküvés-elméleteknek, akkor azt mondanám, hogy azért robbantották ki a lottóbotrányt, hogy a kormány zökkenőmentesen eladja a Državna Lutrija Srbijét. A kormány tényleg el fogja adni, de nem hiszem, hogy ő állna a botrány mögött. Nem az összeesküvés-elméletekben hiszek, hanem az UFO-kban.
A kedves olvasó várja meg, hogy mit derít ki a nyomozás, és döntse el, hogy elhiszi-e. Utána pedig jól gondolja meg, hogy lottózik-e még egyszer. Mondjuk, én az utóbbi öt évben nem hallottam olyanról, hogy valakinek nagyobb nyereménye lett volna. Ön tud ilyen esetről?
