Igaz, hogy nem sztrájkkal kezdődik ma az új tanév, de azt sejteni lehet, hogy a fejetlenség igen nagy lesz az elkövetkező hetekben, hónapokban az iskolákban.
A szerbiai oktatásügy történetében először történt meg, hogy a minisztérium honlapján közzétették az iskolák munkaerő-feleslegének és -szükségleteinek listáját. A minap közzétett kimutatás szerint ez előbbin 5122 oktatásügyi dolgozó szerepel, míg az iskolák kimutatása szerint a szabad munkahelyek száma eléri a 12 ezret. Tegnap a miniszter újabb adatot hozott nyilvánosságra: mintegy 15 ezer tanítónak, tanárnak nincs meg a kötelező óraszáma.
Az oktatásügyi szakszervezetek vezetői e napokban hívták fel a figyelmet, hogy a közszférában dolgozók maximális számáról szóló törvény értelmében kötelesek lesznek nyugdíjba vonulni azok a tanítónők és tanárnők, akik 60,5 évesek és legalább 15 évet ledolgoztak, a férfiaknál ezt a határt a 65. életév betöltése jelenti. „Ez elképesztő diszkrimináció a kolléganőkkel szemben” – adott hangot véleményének a Szerbiai Oktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Szakszervezeti becslések szerint mintegy 3000 tanítónő, tanárnő érintett, és habár szeptember elsején elkezdenek majd tanítani, mivel október 12-én kezdik alkalmazni a törvényt, igen rövid időn belül – tehát, miközben már javában zajlik a tanév – már mások lépnek be helyettük naplóval a kezükben az osztálytermekbe. A miniszter utasítása szerint ezt az előírást abban az esetben nem kell alkalmazni, ha a nyugdíjba vonuló helyére nem lehet megfelelő végzettségű szakembert találni, illetve, ahogy tegnap fogalmazott: „vannak helyzetek, amikor ésszerűtlen a tanév közbeni pedagóguscsere”. Ám egyes vélemények szerint, ha azt vesszük tekintetbe, hogy hány fiatal várakozik megfelelő végzettséggel munkahelyre, nem valószínű, hogy túl sok érintett tanítónő, tanárnő lesz majd kivétel. A munkaerő-felesleg kérdése sem oldódik meg azonnal, a miniszter szerint még egyszer szeretnék elkészíteni a listát, mindenkit megkérdeznek, hogy szeretne-e végkielégítést kapni és távozni az oktatásügyből. A miniszter becslése szerint is ez legalább egy hónapot vesz igénybe. A szakszervezetek becslése szerint országos szinten mintegy 120-an maradnának munka nélkül az oktatásügyben, állítólag ez a szám tavaly is hasonlóképp alakult.
(Fotó: Molnár Edvárd)
Miközben a munkaerő-felesleg és -szükséglet kérdése áll az érdeklődés homlokterében, kevesebb figyelmet kapnak az olyan újdonságok, hogy szeptember első napjaiban jelenik meg a középiskolai diákok osztályzására vonatkozó szabályzat, vagy az, hogy módosul az elsősök osztályzása. Amit előzetesen tudni lehet: a középiskolákban nemcsak a tudást veszik majd figyelembe, hanem az órán tanúsított viselkedést, az óráról való hiányzást is. Újdonság lesz, hogy a nyolcadikosoknak az általános iskolai előmenetelük és a kisérettségi eredménye alapján legalább 50 pontot kell a lehetséges 100-ból elérni ahhoz, hogy jogot szerezzenek a négyéves középiskolai szakokra való bejutásra. Az általános iskola első osztályosai esetében a leíró osztályzat csak részben marad meg: a kötelező tantárgyakból x-szel jelzi a tanítónő, hogy a diák az írás, olvasás, a számolás terén eleget tett-e a követelményeknek, az év végén osztályzatot kapnak az elsősök is – ami a diákok, szülők számára is egyértelműbb, világosabb lesz –, a leíró osztályzat abban az értelemben marad meg, hogy a tanítónő a tanuló munkájáról, előmeneteléről leírja a véleményét. Ez állítólag kevesebb adminisztratív munkát jelent majd a pedagógusoknak. Újdonság lesz, hogy az összevont/kombinált alsós osztályokban ezután nem négy, hanem csak egy naplót kell vezetnie a tanítónak.
Egy naplót vezet majd a maradéki iskola magyar osztályában is a tanítónő. Mint tudjuk, a szerémségi faluban 37 év szünet után e tanévtől ismét lesz magyar nyelvű oktatás. A maradékiak kezdeményezték, a Magyar Nemzeti Tanács támogatta és a tartományi oktatási titkárság is jóváhagyta, hogy megnyíljon ez az összevont osztály. Verbászon pedig sok év után magyar óvodai tagozat indul mától, az MNT iskolabusza szállítja majd őket is. Idén is minden magyar elsős megkapja az MNT beiskolázási csomagját, 1650 ilyen tanszercsomagot készítettek el. Az érintett vajdasági iskolákból néhány napja kapott adatok szerint 1573 diákot írattak be a magyar elsős osztályokba szüleik, valamennyivel kevesebbet, mint tavaly. A végleges, pontos adatok azonban csak e napokban derülnek ki. Az iskolákban majd most szembesülnek azzal, hogy van-e olyan család, amely a nyár folyamán költözött külföldre, s az iskolát nem értesítette erről. Az elvándorlás nemcsak a magyarságot, hanem a többségi nemzetet is érinti. Ám nem csak ezért nehéz most megbízható adattal szolgálni, hogy Szerbiában hány diák ül be az általános iskolákban és a középiskolákban az iskolapadba.
A minap meghökkenve, hitetlenkedve olvastam az egyik újságban, hogy a szerbiai oktatási minisztériumnak nincs pontos adata arról, hány oktatási dolgozó van, 105 ezer vagy pedig 120 ezer, és az általános iskolákban és a középiskolákban 700 vagy 850 ezer diák van-e. Nehezen elképzelhető, bár ha belegondolunk, csak az elmúlt egy évben – a pedagógussztrájkok idején – az oktatásügyi dolgozók számáról legkevesebb 2-3, egymástól jócskán eltérő számadatot olvashattunk. Állítólag ez azért van, mert hiányzik az egységes informatikai rendszer. Ennek hiányában nem tudni például, hogy országos szinten hány iskolában van számítógép és milyen állapotban, Szerbiában hány diákot ölel fel az inkluzív oktatás, hányan ismételnek évet…
Persze, mint ahogyan minden évben, most is előbb-utóbb helyére kerülnek a dolgok, ha döcögősen is, de halad az oktatásügy szekere, és hiszem azt, mindenki azon munkálkodik, hogy a diákok minél kevesebbet érezzenek meg a gondokból.
