Évente visszatérő probléma a veszteséges (állami) vállalatok életben tartása. Annak ellenére ugyanis, hogy a kormány(fő) a nyáron kimondta, a továbbiakban nem hajlandó fedezni a –nemzetközi pénzügyi körökben csak – „szekrénybe rejtett csontvázaknak” nevezett cégek horribilis összeget kitevő hiányát, a jövő évi költségvetésben is hatalmas pénzmennyiség szerepel, amelyet támogatásként fognak szétosztani. Első helyen vannak a külföldi beruházók, valamint a napokban is agyondicsért Air Serbia légitársaság, ők 8,4 milliárd dinárra számíthatnak. Ennek az összegnek a felét a két közszolgálati tévére költik, holott már január elsejétől bevezetik a kötelező tévéelőfizetést. Az már más lapra tartozik, hogy erre csak törvényszegéssel, vagyis visszamenőleges hatállyal kerülhet sor, hiszen már csupán néhány óra választ el bennünket az év végétől.
Az idei 27,9 milliárd dinár helyett jövőre 28,1 milliárd dinárra számíthat a mezőgazdaság, de azt is tudni kell, hogy az állam még mindig 8 milliárd dinárral tartozik a folyó évre ígért támogatásokat illetően, amit csak újév után fog folyósítani, természetesen a 2016-os költségvetés terhére. Vagyis a kormány gyakorlatilag (az idei 27,9 helyett) 20,1 milliárd dinárt szánt a gazdáknak.
A jelek szerint a művelődés még rosszabb helyzetbe kerül, mint a mezőgazdaság. A nagy spórolási lázban ugyanis a kormány alaposan le szándékozza faragni a kultúrának nyújtandó támogatást. Ugyanis az idei 10,1 milliárd helyett az elkövetkező esztendőben ez a tevékenység alig 4 milliárd dinárra számíthat. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egész Szerbia művelődésének értékét kiegyenlítik a televízióval (amelyet négy milliárddal fognak „injekciózni”). Hogy ez mekkora csapást jelent a színházaknak és az egyéb művelődési intézményeknek, azt aligha kell magyarázni. Pedig a pénzügyminisztériumnak és a kormánynak is illene tudni, hogy egy ország fejlettségi fokának külföldi megítélésekor igen előkelő helyen szerepel a kultúra támogatottsága.
A támogatásokra vonatkozó adatok azonban mást is elárulnak. Ha ugyanis szem előtt tartjuk a tényt, hogy tavaly 80,6, az idén pedig 86 milliárd dinár, vagyis 710 millió euró került a kormány közvetítésével az adófizetők zsebéből a hosszú évek óta állami támogatás nélkül létezni képtelen vállalatokhoz és tevékenységekhez, az is kiderül, hogy főleg a miniszterelnök részéről szinte folyamatosan elhangzó, a gazdaság töretlen fejlődésére és erősödésére vonatkozó populista nyilatkozatok ellenére a kormány még mindig képtelen – úgymond – rendet teremteni a gazdasági szférában, és olyan feltételeket létrehozni, amelyet közepette a valóban észszerűen működő vállalatok és gyárak az állami jászol nélkül is képesek legyenek talpon maradni.
Ezzel azonban még nincs vége a köztársasági költségvetés „tehermentesítésének”. Mivel a Nemzetközi Valutaalap egyenesen megtiltotta, hogy központi pénzekből a kormány segítse a közvállalatokat, a minisztertanács közvetett megoldáshoz folyamodott. A vasút, a Szerbia Utai, a Galenika, a Srbijagas, a szendrővári vasművek és az egykori JAT korábban igen komoly összegű külföldi hitelt vett fel, s mivel a gazdasági eredmény(telenség)ei aligha teszik lehetővé a részletek maradéktalan törlesztését, a kormány kénytelen a saját – pontosabban az adókon keresztül a polgárok – zsebébe nyúlni. A jövő évre ugyanis átvállalta az esedékes törlesztőrészletek fizetését. Azt egyelőre mély homály fedi, hogy mekkora összegről van szó. Nem kétséges azonban, hogy ezek a „pénznyelők” továbbra is vígan költekezhetnek.
