Tegnap felesküdött az új holland kisebbségi kormány. Számunkra persze az előző napi hágai hír volt az „ütősebb”, arról szólt ugyanis, hogy a holland képviselők egyhangúlag úgy döntöttek, nem támogatják azt, hogy az Európai Tanács (ET) október 25-ei luxemburgi ülésén a szerb csatlakozási kérelmet az Európai Bizottsághoz (EB) továbbítsák. (A hétvégi belgrádi és genovai események fényében ezen még a hülye sem lepődött meg.)
Hollandia tehát a luxemburgi értekezleten követelni fogja, hogy egy következő ülésre halasszák el e kérdés megvitatását, és legfeljebb majd Serge Brammertznek, a hágai törvényszék főügyészének december elején esedékes ENSZ-jelentése után tűzzék napirendre.
Bár a szerdai holland „nem” egyértelmű és félreérthetetlen, az SZRTV korábbi és jelenlegi gyakorlatához híven úgy érezte, sminkelni kell azt a hírt. Szerda este – átfutva az inkriminált csatorna teletext-híreit – nem hittem a szememnek, ott ugyanis ugyanerről épp az ellenkezője volt olvasható. A magát „az európai Szerbia közszolgálati csatornájaként” reklámozó tévé honlapján még most is az Izbegnut veto Holandije? cím alatt fut a hír, amelyben azonban egyetlen mondat erejéig sem található olyasmi, hogy Belgrád bármilyen módon is elkerülte volna a holland vétót.
Az aktuális vezetésnek mindig belihegő, benyaló, szolgalelkű SZRTV-tapsoncok – úgy látszik – úgy gondolják, nem egészséges a néppel rossz híreket közölni, így ha már jó nincs, úgy a rosszat is úgy kell csomagolni, hogy jónak hasson. Adott esetben a fogódzót ehhez az a körülmény szolgáltatta, hogy a többi 26 tagország támogatja a szerb csatlakozási kérelem továbbítását, és lévén ezt ún. technikai kérdésként kezelik, nem kell hozzá teljes konszenzus, többséggel is megszavazhatják. Ha tehát az uniós elnöki posztot betöltő Belgium a kérdést technikaiként tűzi napirendre (amivel a holland parlamenti képviselők nem értenek egyet, mert szerintük ez politikai kérdés), annak elfogadását Hága ellenkezése sem tudja majd megakadályozni.
A vétó pedig úgy jön a képbe, hogy ha az ET-ülésen többségi döntéssel meg is szavaznák a szerb csatlakozási kérelem „kijegelését” (ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy Belgrádnak megküldik a csatlakozási kérdőívet), Hollandia jelezte, következetesen követelni fogja, hogy Belgrád további integrációs haladását a hágai törvényszékkel való együttműködésétől, magyarán Ratko Mladić és Goran Hadžić letrtóztatásától tegyék függővé. Lévén, hogy majdan Szerbia egy-egy csatalakozási lépésének szentesítéséhez teljes EU-egyetértés kell, Hollandia valamennyit megvétózhatja. Eszerint az SZRTV enyhén fogalmazva is nagyon a rúd elé szaladt a címével, hisz a holland vétó még nincs a képben.
A holland „nem”-mel látszólag nem összefüggő, úgymond véletlen egybeesésként Vladimir Vukčević, a háborús bűnökkel megbízott ügyész is éppen e napon látta elérkezettnek az időt arra, hogy megossza a közvéleménnyel azon nézetét, miszerint a Mladić felkutatását célzó akciók azért vallanak rendre kudarcot, mert bennfentes körök információkat szivárogtatnak ki, így a vádlottak előre tudják, hogy szorul körülöttük a hurok, és megszöknek. Mladićotállítólag 2006-ban már csak letartóztatni kellett volna, de Rade Bulatović, a titkosszolgálat (BIA) igazgatója bugyuta módon azt aStanko Ristićet tartóztatta le, aki Mladićot bújtatta,így a srebrenicai mészáros egérutat nyert.
Azoknak, akik még mindig hisznek a tündérmesékben, ez is érdekes történet lehet. Csakhogy a szerb vezetés sajnálatára az EU-ban elég kevés olyan akad, aki illúziókban ringatja magát, és nincs tisztában azzal, hogy a belgrádi hivatalos változat és a valóság a legeslegjobb esetben is csak haloványan emlékeztet egymásra. Hága, Berlin, Brüsszel... tökéletesen tudja, hogy a mindenkori szerb elit kulcsfigurái mindig tudták, s most is tudják, hol rejtőzködnek a legkeresettebb háborús bűnösök.
Azt is tudják, hogy Boris Tadić szavaira, ilyen irányú ígéreteire nyugodtan legyinthetnek (és legyintenek is), hisz nem titok, hogy elnöki megbízatása előtt véderőminiszter is volt (2003 márciusának derekától 2004 áprilisának derekáig a Szerbia és Montenegró „érában”), ilyenként pontosan tudnia kellett, hol s mi van a hágai körözöttekkel, elsősorban Mladićtyal. Legfeljebb a tündérmese-pártiak számára hihető, hogy ezt az adut veszni hagyta, és hogy a BIA olyan ügyefogyott, hogy nyomát veszítse.
Ebben a balkáni kocsmában sok képtelenség megtörtént és megtörténhet, de ekkora azért nem.
