Az uborkaszezon végnapjaiban Szerbia még egy jelentős külpolitikai & gazdasági sikert könyvelt el: stratégiai partnerséget kötött Kínával. Egyik eredményeként kínaiak építik majd a Zimonyt Borčával összekötő Duna-hídat, meg – ha megszalad a lapát – lehet még öt-hat másikat is.
Emellett a szerb kormány kész egymilliárd eurós infrastrukturális beruházást szavatolni a kínai építőipari vállalatoknak, hovatovább, a sanghaji és pekingi gazdasági fórumon részt vett, Boris Tadić vezette küldöttségben helyett kapott szerbiai üzletemberek ígérete szerint már október vagy november folyamán e frissen fogant stratégiai partnerség első kézzelfogható jeleit is látjuk majd: a kínai beruházások nyomán ugyanis a tágas szerb ugaron gombamód nőnek majd ki a semmiből az új üzemek. A szerb államfő hazatérését követően ezt is elárulta, hogy ezekben mosógépeket, hűtőszekrényeket, és más háztartási felszerelést gyártanak majd, ami azért is nagyon jó lesz nekünk, mert csökkenti a külkereskedelmi mérleghiányunkat, azonfelül lehetőséget teremt a szerbiai televíziógyártás újraindítására esetleg még légkondicionáló berendezéseket gyártó üzemek létesítésére is. Sejthetően az egykori niši EI-ben hivatott feléledni poraiból a világszinten is versenyképes technológiával hivalkodó hazai tévégyártás, és ezerszám gördülnek majd le a futószalagokról a vásárlók által roppant keresett és ingyencukorként szétkapkodott más márkás kütyük is.
Mint magunk is jól tudjuk, a kínai holmi & technológia közismerten minőséges. (Leszámítva a kínai viszonylatban maroknyi – tehát több millió – szkeptikus oktondit, akik ebben valamiért kételkednek.) Tadić elnök érvelése szerint ennek bizonyításául nem szükséges az űrutazás terén elért sikereikkel példálózni, elég egy rövid utazást tenni az 500 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó sanghaji lebegő mágnesvasúttal és máris meggyőződhetünk róla, hogy Kína mekkora léptekkel halad a „Kánaán” felé.
Erről a világraszóló csodáról, a szerb küldöttség látogatásáról beszámoló honi hírügynökségek is felsőfokban regéltek, a technológia vívmányának, a XXI. század csúcstechnikájának, a legkorszerűbb újdonságnak nevezve azt. Az utolérhetetlen niši tv-gyártási technológia, vagy a Šarganska osmica néven idegenforgalmi nevezetességként elhíresült szerb vasúti büszkeség perspektívájából nézve ez bizonyára a csúcsok csúcsa, de...
Eminens delegációnk és a szépreményű tudósítóink figyelmét feltehetően elkerülte, hogy a szóban forgó mágnesvasút, közismert rövidítéssel maglev elve nem kimondottan az új technológia utolsó (divat)sikolya, ugyanis a német Hermann Kemper már 1922-ben kidolgozta, majd 1934-ben szabadalmaztatta is. A megvalósítás gondolata a múlt század hatvanas éveiben merült fel, aminek nyomán a német MBB konszern 1971-ben egy 660 méteres kísérleti pályán próbálta ki a gyakorlatban is. A munkában rövidesen minden érdekelt német nagyvállalat – a Bundesbahntól, a Thyssenen és a Henschelen át a Siemensig – bekapcsolódott és 1979-ben engedélyezték az első ilyen, személyszállításra is alkalmas jármű üzembe helyezését. Az ugyanebben az évben rendezett hamburgi világkiállításon, az erre a célra épített pályán a Transrapid 05 típusú kocsi több ezer látogató előtt demonstrálta a mágneses erőtérben lebegő vasutat.
Amikor a Transrapid 1993-ban 450 km/h sebességi csúcsot statuált, megkezdték a Berlin és Hamburg közötti vonal tervezését. A fővállalkozók 1998 májusában láttak hozzá megvalósításának, s ekkor szóba került a pálya Drezdán, Prágán és Bécsen át Budapestig történő kiépítése is. Sajna a Német Kormány az óriási költségek miatt elállt a terv finanszírozásától, ezért kezdtek kutatni más, fizetőképesebb megrendelő után. A Siemens és a ThyssenKrupp szárnyai alatt működő Transrapid International pályázatára a sanghajiak jelentkeztek, mondván, hogy ők szeretnének egy ilyet. Ennek nyomán ütötték nyélbe a szerződést és építették meg nekik a Pudong repülőtér és a város pénzügyi negyede között, 30 kilométeres pályahosszon közlekedő maglevet. A 2003. január 1-jei avatóünnepségen Gerhard Schröder akkori német kancellár az elsők között száguldhatott vele egyet. Állítólag ő is naaaagyon csodálta ezt a bámulatos kínai csúcstechnológiát.
