Ez a mondat esetleg egy fejfájás-csillapítónál igaz, de ha komolyabb betegségben szenvedünk, ennél bizony jóval többet kell tennünk a gyógyulásunkért. Ahhoz, hogy egy gyógyszer megfelelően hasson, kellő időben, kellő mennyiségben, kellő hatáserősségben, kellő időtartamig kell szedni. A gyógyulás folyamatában a beteg együttműködése abban rejlik, hogy ezeket pontosan betartja, megfogadja az orvosa és a gyógyszerész ajánlásait.
„Amikor elkezdtem az orvosi egyetemet, nagymamám egy kosarat hozott elém, ami telis-tele volt gyógyszerekkel. Kérte, hogy segítsek neki, mire valók ezek a pirulák. Jó tíz éve gyűjtögette már a dobozokat, szinte még érintetlen volt mindegyik, többségüket ráadásul nagyjából ugyanarra a panaszra írták fel. Kérdeztem, miért nem szedte be ezeket? Ő meg csak annyit mondott: hát fiacskám, ha ezt mind megettem volna, ma már biztosan nem élnék!"
Ezt a történetet mesélte el egy konferencián a budapesti Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, aki a betegekkel való hatékony kommunikációt oktatja a jövő medikusainak.
„Az egyik betegemnek három hónapig is eltartott az egyhavi gyógyszeradagja. A fifikás bácsi ugyanis takarékoskodni kezdett: miután felment a gyógyszere ára, úgy döntött, elég lesz egy negyed tabletta is. Nem értettük, miért mérünk nála 200-as vérnyomást, miközben szedi a pirulákat, aztán kiderült a turpisság” – mesélte egy másik orvos.
Kutatások bizonyítják, hogy ablakon kidobott pénz a felírt gyógyszerek jelentős része: a betegek 20 százaléka ugyanis ki sem váltja, 10 százaléka nem veszi be, 60-70 százaléka pedig nem a rendelt adagban szedi a gyógyszerét. Tény, hogy a gyógyszerszedés tekintetében a betegek jelentős része nem működik együtt az orvosával. Ez pedig egyrészt késlelteti a gyógyulást, másrészt jelentős többletköltségeket okoz az egészségügynek. Nagy-Britanniában az elpocsékolt gyógyszerek költsége évente 300 millió font körül van, Amerikában évi 100 milliárd dollárra becsülik az együttműködés hiányosságaiból eredő kárt. Szerbiában sem jobb a helyzet, azt mondják, hogy a betegek országa lettünk. Az orvosok szerint ez a lakosság elöregedésével magyarázható, ami miatt egyre több a krónikus beteg. Mások viszont úgy vélik, hogy a mértéktelen gyógyszerfogyasztás összefüggésbe hozható az egészségügyben tapasztalható korrupcióval is. Egy kragujevaci orvos egy év alatt 1 millió dinárral károsította meg az Egészségbiztosítási Alapot, olyképpen, hogy visszaélt az orvosi pecsét jogával. Egy másik, betegének 3 havi gyógyszeradagot írt fel, mégpedig 27 doboz Ranisant, 26 doboz Bromazepamot, 17 doboz Lorazepamot, 29 doboz Palitrexet, 24 doboz Diklofenakot, 8 doboz Trodont, és még 62 doboz egyéb orvosságot. A rekordot pedig az az orvos tartja, aki 2 havi terápiára 1073 doboz gyógyszert írt fel.
A becslések szerint Szerbiában évente 1 millió polgár 11 millió doboz gyógyszert vesz fel vényre, tehát az Egészségbiztosítási Alap terhére. Ez az összeg 2009-ben 26,8 milliárd dinár volt, 2010-ben pedig 29,48 milliárd. A gyógyszerfogyasztás évente 5-10 százalékkal növekszik. Az orvosok naponta átlagban negyedmillió vényt írnak ki – még annak ellenére is, hogy egy vényen egyszeri kiváltásra legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget rendelhetnek – , az emberek pedig 400 000 doboz gyógyszert veszek fel a patikákban, és még ki tudja mennyit vásárolnak a magángyógyszertárakban. A szakemberek figyelmeztetései ellenére, nagyon sokan saját maguk állítják fel a terápiát, ami veszélyes, és az egészségre nézve rendkívül káros következményei lehetnek.
Nagyon fontos lenne az orvosok részéről a terápia lényegének hangsúlyozása, annak kiemelése, hogy az alkalmazandó gyógyszereket csak az előírt módon, időben és dózisban szabad bevenni. A mellékhatások említéséről sem lenne szabad elfeledkezni.
A betegeket pedig meg kellene tanítani arra, hogy bátran kérdezzék gyógyszerészüket, hisz a gyógyszertár az egyetlen gyógyszerforgalmazó hely, ahol azonnali, szakszerű felvilágosítást kaphatnak. Ahhoz, hogy biztonságosan, hatékonyan tudjuk alkalmazni a gyógyszereket, számos ismeretre van szükségünk. Például vannak olyan készítmények, amelyeket étellel célszerű bevenni, míg másokat étkezés előtt vagy után. Előfordulhat, hogy egyes gyógyszerek álmosítanak, míg mások kifejezetten élénkké teszik a szervezetet. Kávé, alkohol, vagy akár a dohányzás is befolyásolhatja a gyógyszerek hatását.
Az egészségtudatos magatartás mindenkinek saját érdeke, hisz ez az eredményes gyógykezelés egyik legbiztosabb módja.
