Igen mozgalmas keddet tudhatott maga mögött a szerbiai labdarúgás. Kronológiai sorrendben haladva azzal kezdődött a nap, hogy kiderült, hiába hozták előre a szerbiai labdarúgó-Szuperliga tavaszi nyitányát, a BSK–Partizan-mérkőzést nem lehetett megrendezni. A pálya annyira elázott, hogy hiába ejtette le a labdát a játékvezető több helyen is, az egyetlen egyszer sem pattant fel, hanem beleragadt a tócsába. Volt is ebből botrány, mivel az utóbbi években pont az időjárás miatt kezdték a tavaszi idényt márciusban, ám a versenybizottság most úgy gondolta, hogy ezúttal az időjárás nem okoz gondot. Nagyot tévedtek, de, ahogy már megszokhattuk, a felelősséget ezúttal sem vállalta senki.
Pár óráig a szerbiai hírportálok nyitólapján ez volt a fő téma, utána azonban ismét meggyőződhettünk, a sajtófelelősök milyen jól és gyorsan dolgoznak, hiszen a labdarúgást labdarúgás váltotta, azonban már nem negatív, hanem pozitív hír szerepelt a kiemelt helyen. Tomislav Karadžić, a Szerbiai Labdarúgó-szövetség (FSS) elnöke és Branislav Simović, a brit Mace cég regionális igazgatója – Michael Davenport, Nagy-Britannia szerbiai nagykövetének a jelenlétében – együttműködési szerződést írtak alá. A projektum a Szerb Nemzeti Stadion nevet viseli, így nem nehéz kitalálni, hogy mi a cél. Természetesen az, hogy Szerbiának is legyen egy olyan stadionja, amelyben a legfontosabb mérkőzéseket megrendezzék. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2020-ban már 13 városban rendezi meg az Európa-bajnokságot, s Szerbia is bízik abban, hogy ő is otthont adhat néhány mérkőzésnek. Ehhez azonban egy, az UEFA szabályainak megfelelő stadiont kellene létrehozni, s nem elég az, hogy az ópázovai labdarúgóközpontban, a Szerb Labdarúgás Házában a központi pálya Michel Platini UEFA-elnök nevét viseli. Az UEFA 2014 áprilisáig fogadja a pályázókat, vagyis eddig az FSS-nek el kell készítenie a kivitelezési tervet és a pénzügyi garanciát is.
A nap végére maradt még egy szerbiai labdarúgással kapcsolatos hír. A már említett Michel Platini levelet küldött Ivica Dačić szerb miniszterelnöknek, amelyben közli, hogy „az UEFA végrehajtó bizottsága aggódik a szerb csapatok részvételével zajló, labdarúgó-mérkőzéseken történő, elfogadhatatlan méretű erőszak és rendbontás miatt”. A szerb állam közleménye szerint Platini azt szorgalmazza, hogy a szlovák František Laurinec által vezetett a stadionokért és a biztonságért felelős UEFA-bizottság már március közepén, Belgrádban megbeszéléseket folytasson a szerb kormány magas rangú és a labdarúgó-intézmények képviselőivel. Platini levelében kifejti, hogy „az UEFA biztos benne, hogy ezt a nagyon érzékeny kérdést kiemeltként kezeli majd a szerb kormány, mivel az UEFA-nak most van a legnagyobb szüksége Szerbiára, ugyanis nagy mértékben ettől függ a szerb labdarúgás jövője”. Platininek kedden levelezős kedve lehetett, mert egy hasonló tartalmú, egyes mondataiban szóról szóra megegyező levelet küldött Zoran Milanovićnak, a horvát miniszterelnöknek is (nem volt nehéz dolga a titkárnőnek, a szerb szó helyett a horvátot kellett használnia, és figyelni a címzett nevére).
Hogy véletlen egybeesés, vagy pontosan kiszámított, előre megtervezett forgatókönyv szerint történt-e a nemzeti stadion építésére irányuló első lépés és a Platini-levél, azt talán csak a bennfentesek tudják. Mindenesetre az biztos, hogy az UEFA ezzel a levéllel – az előző években történő látogatások, meghívások után – ismételten jelezte, szeretne nyitni a Jugoszlávia szétesése után létrejött országok felé. Ahogy a tavalyi Európa-bajnoksággal, amelyet Lengyelországban és Ukrajnában rendeztek, a keleti részt próbálták erősíteni, úgy a jövőben a déli területekre is hatványozottan odafigyelnek majd.
Hogy esélyes-e Szerbia arra, hogy Eb-mérkőzést rendezzen 2020-ban? A jelen viszonyok közepette, az incidensek, botrányok miatt – még ha lenne is nemzeti stadion – a válasz: negatív. Ahhoz, hogy Szerbia pályázatát jövőre komolyan vegyék, még rengeteg tennivaló akad a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén.
