Az alma nem esik messze a fájától, szokták volt mondani. Közhelynek tekinthető, hogy a gyerekek vagy modellnek tekintik szüleiket, s az ő gondolkodásmódjuk, viselkedésük, elveik, erkölcsük követése határozza meg életüket, vagy éppen ellenkezőleg, fellázadnak, és tudatosan vagy tudattalanul, de teljesen más utat választanak. Ilyenkor szoktuk azt mondani, hogy bár az alma nem esik messze a fájától, de nagyon messze gurulhat tőle.
Történetünk főhősei – hárman vannak, bár valószínűleg jóval többen élnek körülöttünk – mindannyian az első csoporthoz tartoznak, vagyis nem gurultak messzire – mindannyiunk kárára.
Az elmúlt két évtized legnagyobb figyelmet kiharcoló fiacskája Marko Milošević, aki, míg apja háborúsat játszott, szép lassan felnőtt, és már egészen fiatal tinédzser korában rákapott a könnyű pénzszerzési lehetőség ízére. Kőolajat, cigarettát csempészett, pékségeket nyitott, úgynevezett free shopokat működtetett. Közben időről időre fizikailag is leszámolt a neki nem tetszőkkel. Hogy jelenleg mivel foglalkozik, nem tudni, de attól nem kell tartani, hogy jó útra tért. Arról azonban, hogy ez a fiatalember hol és mit tanult, sehol sem lehet információt találni. Annyira sikerült rábukkanni, hogy valamikor beiratkozott az úgynevezett „BK Egyetemre”, ott azonban egyetlenegy előadásra sem ment be és nem tett le egyetlen vizsgát sem.
A Szerbia leggazdagabb emberének tartott Miroslav Miškovićnak szintén van egy Marko nevű fia, aki azonban hűvösre került, apjával együtt. Ez a Marko 1981-ben született Kruševacon, tagja volt a Crvena zvezda futballklub igazgatóbizottságának, majd ugyanennek a klubnak az alelnöke is volt. A Belgrádban forgatott Coriolanus című amerikai film végrehajtó producereként dolgozott, itt „barátkozott össze” Gerard Buttlerrel is. A magánéletéről tudni lehet, hogy a szerbiai esztrádművészekkel szeret a legjobban randevúzni, mostani párja is egy énekesnő, aki gyermeket vár tőle. A nagy lakodalmat jövő év nyarára tervezték. Marko Miškovićnak egyébként több vállalat is a nevén van, a Holland Antillákon bejegyzett Mera Investment Fund BV a gyanú szerint 18 millió euróval károsította meg a szerb államot. Arról, hogy Marko Miškovićnak van-e felsőfokú végzettsége, és ha igen, akkor hol fejezte be tanulmányait, nem lehet információt találni.
A két országszerte ismert fiú mellett helyi szinteken is vannak olyan leszármazottak, akik rettegésben tartják a városokat. Szabadkán az egyik befolyásos „üzletember” állítólag annak idején azért küldte el a fiát a brit fővárosba, mert „elszaladt vele a ló”, és nem tudta kordában tartani. Hogy a bentlakásos iskola segített-e rajta vagy sem, nem tudni, mindenesetre ez még mindig jobb megoldásnak tűnik, mint egy másik szabadkai születésű kétes üzletember módszere.
Vojin Đorđević fia, Slobodan négy évvel ezelőtt került a figyelem középpontjába, akkor 19 éves volt. Az ügy, ami miatt először állt hivatalosan bíróság előtt – ezt megelőzően állítólag száz rendőrségi ügye volt, azonban apja minden alkalommal kihozta a börtönből, anélkül hogy bármi bántódása esett volna – egy magyar fiatalember megkéselése volt. A fiatal fiút állítólag szidalmazták származása miatt, majd hasba szúrták. Ennek az ügynek nem lett következménye, ugyanis a sértett végül nem emlékezett pontosan az elkövetők arcára. Akkor az a szóbeszéd járta, hogy a Đorđević család lakást, autót vett a sértett családjának, megfélemlítette őket.
Nagyon sok olyan helyi történet van, amelyről semmit sem hallani. Nagyon sok olyan apjafia van, aki valamilyen módon rettegésben tartja az ország valamely településén élőket. A félelem pedig nem alaptalan, ha tudjuk, hogy például Szabadkán idén októberben múlt két éve, hogy brutális kegyetlenséggel meggyilkoltak egy tizenhat éves lányt. A gyilkost azóta sem találják.
Nem kell ahhoz pszichológusnak lenni, hogy az ember tudja, ezek a fiúk miért lettek olyanokká, amilyenekké. Amikor szüleik fegyverrel jártak társaságba, háborúztak, embereket fizettek le, fenyegettek és ezzel látszólag sikeresek voltak mások szemében, nem kérdés, hogy mi okozta ezeknél a gyerekeknél a személyiségtorzulást. Csak Szabadkán több olyan kétes üzletember van, akiknek gyermekei most tinédzserkorúak. A kérdés az, hogy ők képesek lesznek-e messzire gurulni attól a bizonyos családfától, vagy továbbviszik azt a romlottságot a következő generációkra is. A gond az, hogy ezek a fiatalok – s ezeknek a fiataloknak a szülei – a mai napig nem feleltek tetteikért, annak ellenére, hogy megindult egyfajta tisztulás, nem hiszek abban, hogy ez gyorsan meghozza majd az erkölcsi felemelkedést.
