Büntetni vagy figyelmeztetni?

Lapunk múlt heti körkérdésére, hogy Egyetért-e azzal, hogy büntetni kell azokat, akik nem tartják be a járványügyi előírásokat? a válaszadók kétharmada a büntetés mellett tette le a voksát. Ők minden bizonnyal rendszeresen viselnek védőmaszkot a szájuk és orruk előtt, betartják a másfél méteres távolságtartásra vonatkozó óvintézkedéseket és nem mennek közelebb embertársaikhoz…

VESZÉLYES BALKÁNI LAZASÁG

Komolyan kell venni az egyszerű, de hatékony kézmosást. Ez az egyik alapszabály vírusjárvány idején, a kötelező és rendszeres kézmosás. E javasolt tevékenység betartását lehetetlen ellenőrizni, és persze büntetni sem lehet senkit azért, ha például piacról, munkahelyről, vendéglőből, sportpályáról hazaérve nem mos kezet. Az alapvető higiéniára, tisztaságra sem figyelő felelőtlen személyek a környezettől, fertőzőgóctól függően, egykettőre elkaphatják a koronavírust. A vírushordozóvá váló egyén, még ha nem is produkál e betegségre utaló tüneteket, nagyon hamar tovább adhatja a kórokozót a környezetében élő embertársainak, családtagjainak, munkatársainak stb. És a vírusjárvány napokon belül újra és újra felpörög, a tömeges fertőzés tudtunk nélkül villámgyorsan terjed.

A vírushordozók kiszűrése nem egyszerű, éppen ezért ajánlatos mindenkinek a járványügyi előírások közül kiemelten fontos arcmaszk viselete. A vírushordozó egyén kisebb valószínűséggel adja tovább a bajt, válik betegségterjesztővé, ha emberek között járva maszkot visel, de nem az állán, mint nagyon sok esetben láthatjuk a bevásárlóközpontokban, piacokon, posta vagy bank előtt csoportosan várakozó és beszélgető embertársainkon.

Az országos koronavírus-válságtörzs sokat aposztrofált tagja, Predrag Kon minden egyes napi vírushelyzet-jelentés alkalmával hangsúlyozza, hogy a szerbiai lakosság jelentős hányada továbbra is fegyelmezetlen, fittyet hány a járványügyi előírásokra és nem vagy helytelenül viseli, alkalmazza a védőeszközöket, elsősorban a védőmaszkot. Mint mondta, azért csökken nagyon lassan az új fertőzöttek száma, a járványgörbe, mert a maszk viselete nem olyan hatékony, mint a kijárási tilalom. Ezt a szigorú intézkedést azonban a kormány még egyszer nem „merte” bevezetni. A korlátozások miatt kirobbant zavargások óvatosságra intették az ország vezetését.

A szabadságszerető, a korlátozásokra, előírásokra rendre fittyet hányó többségi nemzet fiai, mint ahogyan számos más kötelezettséget, így a járványügyi előírásokat is félvállról veszik.

Mindenki a saját egészségének a felelőse, csak hát az a baj ezzel a balkáni lazasággal, hogy másokat is bajba sodorhat. A nagyobb számban bulizó fiatalok és kevésbé fiatalok körében gyorsan terjedt a vírus, máris fellángolt a járvány második hulláma. Még mindig sokan vannak, akik sportot űznek az előírások megszegéséből: „Na, nehogy má’, maszk ebben a hőségben!”

Ausztráliában akár öt év börtönbüntetésre is számíthat az a három fiatal nő, akik Melbourne-ből visszatértek Brisbane-be, és letagadták koronavírus-fertőzöttségüket, hogy elkerüljék a kötelező karantént. A rendőrség a kis híján ötmilliós Melbourne-t három hétre lezárta. Ehhez képest Szerbiában nagyon lazán veszik az előírások betartatását. Belgrádot vagy Újvidéket nem tudná a rendőrség hetekre lezárni, a szabadságszerető nép fellázadna – gondoljunk csak a közelmúlt fővárosi zavargásaira –, pedig e nagyvárosok a honi vírusjárvány legnagyobb gócpontjai.

FERTŐTLENÍTSÜNK MINÉL TÖBBET!

Amennyiben az alapvető higiéniai szabályokat sem tartjuk be, nagyon gyorsan átterjedhet a vírus az egyik emberről a másikra. Az alaposságukról ismert japánok egy egyszerű módszerrel bizonyították, hogy milyen hamar juthat át egyik ember kezéről a vírus a másik emberre. Kísérletet végeztek arra vonatkozóan, hogy miért a tengeri szállodahajók voltak a járvány terjesztésének gócpontjai, illetve azt, hogy mire számíthat az ember, ha olyan szállodában lakik, ahol svédasztalos az étkezés.

Az étkező helyszínén lévő tíz személy közül egyikük volt a vírusgazda, aki a fikció szerint a tenyerébe köhögött. A nyállal odaragadt koronavírusokat a tenyerére kent, UV-fényben világító festékkel helyettesítették. Meglepő, hogy a „vírus” fél óra leforgása alatt az összes résztvevő kezére rákerült, hárman pedig az arcukat is összekenték vele. Az étkezéshez használt eszközök is érintettek lettek a vírussal. A való életben tehát ezek sűrű tisztogatása, illetve az evőeszközök sűrű cseréje lehet a megoldás.

A vírusterjedés fékezését, jobbik esetben a megelőzését szolgálja a gyakori fertőtlenítés, a fertőtlenítő szerek alkalmazása. Korábban még soha nem volt akkora keletje a kézfertőtlenítő és tisztítószereknek, mint napjainkban. De mit tudnak az egyes fertőtlenítőszerek, hogyan kell alkalmazni, és mekkora védelmet remélhetünk ezektől? A vírus terjedésének gyorsaságát igazoló japán kísérlet is rávilágított arra, hogy mennyire fontos a kezünknek, illetve a naponta használt felületeknek és eszközöknek gyakran ismételt tisztítása. A higiéniai szabályok fokozott betartása elengedhetetlen, mert a kutatók szerint a vírus a levegőben akár három óráig is fertőző marad. A műanyagon, a rozsdamentes acél vagy fém felületeken még 72 óra elteltével is fertőzésre alkalmas vírusok lehetnek.

Léteznek alkoholos és nem alkoholos fertőtlenítőszerek. Az alkoholos fertőtlenítők hatékonyabbak. A kívánt hatás elérése érdekében, az alkoholtartalomnak meg kell haladnia a 60 százalékot. A felületek 70 százalékos alkohollal (etanollal) vagy klór tartalmú szerrel való tisztítása pár percen belül elpusztítja a koronavírust. A 0,5 százalékos hidrogén-peroxid, illetve a 0,1%-os hipoklorit már egy perc alatt is jelentősen csökkentik a vírusok számát.

KUTYÁKNAK IS MASZKOT!

Az USA-ban minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy házi kedvenc emlőseink, az emberrel évezredek óta együtt élő kutyák is megfertőződhetnek a jelenleg is tomboló világjárványt okozó koronavírussal. A National Geographic folyóirat megbízható forrásból közölt terjedelmes cikkben számol be róla, hogy New Yorkban első ízben mutatták ki egy német juhászkutyában a koronavírust. A hétéves házi kedvenc július 11-én pusztult el, a kutyának rákja volt (limfóma), nem tudni, mennyiben járult hozzá pusztulásához a koronavírus.

A kutya gazdája pozitív vírustesztet produkált még áprilisban, enyhébb tünetekkel: három hétig szenvedett a koronavírustól, gyöngének érezte magát, kapart a torka és elvesztette az ízérzékét. Amikor észrevette, hogy a kutyája is hasonló tüneteket mutat, légzési nehézség stb. sorra járta vele az állatorvosi rendelőket, mire a negyedik ambulancián végre komolyan vették és vérmintát vettek a kutyájától. Bebizonyosodott a gyanú, a kutya koronavírussal fertőzött és súlyos beteg. A középkorú gazdi kigyógyult a vírusfertőzésből, a kutyája viszont az intenzív gyógyszeres kezelés ellenére kiszenvedett.

Amíg az USA-ban 5 millióhoz közelít a koronavírussal fertőzöttek száma, addig alig két tucat házőrzőben mutatták ki a koronavírus jelenlétét. Igaz, részletesen senki nem vizsgálta a házi kedvencek, kutya és macska szerepét a koronavírus esetleges terjesztésében. Mindenesetre az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) sietett közölni: nincs bizonyíték arra, hogy az állatok jelentős szerepet játszanak a vírus terjedésében. Emiatt nem javasolják a háziállatok széles körű tesztelését.