Talán már tíz éve is annak, hogy sport kapcsán Dunacsében jártam – az AC Milan indított focisulit a helyi klubbal és a valamivel korábban a dánok által átvett sörgyárral karöltve –, és alkalmam volt ebéd közben elbeszélgetni a Carlsberg által kinevezett dán igazgatóval. Nagyobbára a fociról és a sörről folyt a beszélgetés, és hogy a hangulatot minél közvetlenebbé tegyem, elmeséltem neki egy sörös viccet, amely így szól:
A sörgyártók világkongresszusán – ami a valóságban nem létezik, legalábbis az internet keresői nem tudnak róla – az ebédszünetben a Heineken, a Carlsberg és a Guinness képviselői ültek egy asztalnál. A pincér megkérdezte, hogy inni mit kérnek, amire a holland persze Heineken, a dán pedig Carlsberg sört rendelt, míg az ír Coca-Colát kért. A másik kettő csodálkozott, s rákérdezett, hogy miért.
– Nézzétek, ha ti nem isztok sört, akkor én sem iszom – mondta.
A csébi sörgyár igazgatója előbb furcsán nézett rám, majd nevetésre fakadt, de megjegyezte, hogy ő majd ezt úgy meséli, hogy a Carlsbergé volt a csattanó.
A fentiből is kitűnik – de sok más példát is tudni –, hogy a sörgyárak előszeretettel vállalnak részt a sport szponzorálásában. Azt viszont eldönteni, hogy valóban melyik a világ legjobb söre, ugyanúgy nem lehet, mint ahogyan azt sem, hogy melyik a legszebb sportág. Mindkettő ízlés kérdése. Sörből persze sokkal több van, mint sportágból, például csak Belgiumban több mint 8700-félét tartanak számon. Volt szerencsém számos fajtát megízlelni, és nálam három sör – két cseh és a fent már említett ír barna – fut hármas holtversenyt. Ezek a Pilsner Urquell, a Budweiser Budvar és a Guinness.
A csehek, korábban csehszlovákok, a két kérdést nemes egyszerűséggel döntötték el. Szerintük a legjobb sör a Budweiser, a legszebb sportág pedig a jégkorong. De még e kettő között is tudnak választani. Poprádon történt 1987-ben, hogy a téli főiskolai vb-n a csehek és a sportágban ősellenség oroszok vívták a döntőt. A 4000-es csarnokban vagy 6000-en voltak. A második harmad folyt, amikor valaki, add tovább alapon, elhíresztelte, hogy az előcsarnokban Budweiser kapható, ami a szocialista időben, különösen vidéken, párját ritkító eset volt. Még véget sem ért a harmad, a hokizók arra figyeltek fel, hogy a fél lelátó üres, noha nagy és kemény csata folyt. Kit érdekel a hoki, ha éppen a legfinomabb sör kapható?
