Vonattal utazni Szerbiában izgalmas. Mondhatni férfias: kaland, kihívás, küzdelem. Sebességéről, vagyis inkább lassúságáról regényeket lehetne írni a vonatban, a megbízhatatlanságáról pedig „ódákat” lehetne zengeni. Késik, zötyög-akadozik, elromlik. Mintha el lennénk vágva Európától.
A Budapest–Belgrád gyorsvasút kiépítését sokan kételkedve fogadták, mint oly sok mindent ebben az országban. Az építkezés azonban tavaly el is indult. Kicsit zötyögve-akadozva ugyan, de dolgoznak. Az oroszok fúrják az alagutat, a völgyhíd pillérei napról napra impozánsabbak. Mindössze az új vágányok lefektetése akadt meg Inđijánál – valamiért hónapok óta késlekedik egy felüljáró megépítése –, Újbelgrádban pedig, amilyen gyorsan nekiindultak a kínaiak a munkának, olyan gyorsan le is álltak vele – mintha átvették volna a balkáni munkamorált –, majd nemrég újból nekivágtak. Mindez szép és jó, hiszen sokan utaznak vonattal, és mivel lényegesen olcsóbb mint az autóbusz (a vonatbérlet 6 ezer, a buszbérlet pedig 13 ezer dinár) a Belgrádban dolgozó újvidékiek vasúton ingáztak, annak ellenére is, hogy egy éve másfél óra volt a menetidő, idén meg már két óra tíz perc.
A munkálatokat ugyanis nagyobb sebességbe kapcsolják, és ennek érdekében megszüntették a Belgrád–Újvidék vasútvonalon a vonatforgalmat. A bejelentések szerint egy évre, azonban a vonaton a kalauz másfél évről beszélt – amennyiben sikerül tartani az ütemtervet –, egyes vasutasok három évet emlegettek, az utasok pedig öt évvel viccelődtek. A teherforgalmat átirányították Pancsova felé, az utasokat pedig magukra hagyták.
Olybá tűnik, mintha a szerbiai vasúttársaság a személyforgalmat mostohagyerekekként kezelné. Az hagyján, hogy az utolsó, de néha a legutolsó utáni pillanatban tájékoztatja az utasokat a változásokról – még véletlenül sem 10 nappal korábban –, de az, hogy a megszűnő járatok helyett nem indítanak olyan vonatpótló buszjáratokat, amelyeken a vonatjegy áráért lehetne utazni, igencsak szomorú és elfogadhatatlan.
Az érthető, hogy miért szakították meg a vasútforgalmat, hiszen forgalom alatt lassú és drága a felújítás, Inđija után az új vágányok nem ugyanazon a nyomvonalon haladnak majd mint a régiek, és lesz, ahol keresztezik is egymást – erre pillanatnyilag a Čortanovci alagút kijáratánál látható példa, ahol is az új nyomvonal a régi felett halad el, ami alatt pedig nincs elegendő hely egy mozdony számára. Ugyanakkor ott olyan szögben találkozik a régi és az új vágány nyomvonala, hogy szemmel láthatólag nem marad hely a pilléreknek sem. Talán másként is megtervezhették volna a völgyhíd és az alagút kapcsolódását, alternatív útvonalként megőrizve a régi vasutat, de a munkálatok már folynak, utazni már csak az új gyorsforgalmi vasúton fogunk. Csak győzzük kivárni! Ami azt illeti, elhiszem, hogy a kínaiak és az oroszok egy év alatt képesek befejezni egy ekkora volumenű munkát, csakhogy nem itt, hanem Kínában és Oroszországban.
Csupán az nem érthető, hogy miért nem lehetett vonatpótló buszokat indítani. Ha nem is Belgrád és Újvidék között, akkor Újvidék és Golubinci (Inđija melletti megálló) között, ha már a šidi vonat jár. Máshol mulasztás, vagy hozzáállás miatt fejek röpködtek volna. Nem elég, hogy megszüntetik a beškai és a čortanovaci megállót, és helyettük a két település között a szántóföldön építenek újat – télen majd gyalogolhatnak mindkét településről öt kilométert a pusztában, ha vonaton akarnak Újvidékre jutni –, most be sem tudnak jutni a tartományi székvárosba. Busz alig van, az is drága, holott ezen a két állomáson mindig zsúfolttá vált a szerelvény. Mintha le akarnák szoktatni az embereket a vonatozásról. A naponta ingázó középiskolások, munkások most attól tartanak, hogy a megnövekedett utasszám miatt már rimánkodó tömegközlekedési vállalatok, ha véletlenül több járatot is indítanak, akkor majd meg is emelik az autóbuszjegyek árát. Ennek csak az illegális taxisok örülnek majd igazán. Az emberek pedig elkeseredettek, dühösek és magukra hagyatva érzik magukat.
A Budapestről érkező Intercity az elkövetkező egy évben Újvidékig jár csak. A többi nemzetközi járatot megszüntették. Még a Bécsbe tartót is! Néhány héttel Putyin látogatása után Belgrádot vasúton elvágták Európától. S miután Újvidék átadja a következő városnak az Európa Ifjúsági Fővárosa címet, a tartományi székvárossal is ezt teszik. Szabadka–Topolya–Verbász–Újvidék között ugyanis 2020-ban szüntetik meg a vasúti forgalmat, a tervek szerint két (!) évre. A teherforgalomnak ott lesz a Szabadka–Hódság–Újvidék vonal, de mi lesz a kimaradt települések polgáraival? Európától elvágva elkeseredetten buszoznak és taxiznak tovább.