Hogy miért tartott negyven évig a belgrádi vasútállomás Prokop nevű, a városi forgatagtól távolabb eső helyre való kihelyezése? Történt ez idő alatt egy s más.
Nem olyan régen egy építésszel folytatott beszélgetésünk során a szakember elmondta, Belgrád a hetvenes években fejlődött a legintenzívebben. Az akkor felállított hidak határozták meg, hogy mely irányban fejlődik, terjeszkedik majd a főváros. Így Újbelgrád negyven évvel ezelőtt még szinte terméketlen, füves, nádas, homokos terület volt, ma azonban gondosan megtervezett, már szinte vonalzóval kirajzolt utcákból és tömbházakból áll. Akkor a munkásosztály számára épült, ma viszont Belgrád belvárosát kivéve itt a legdrágábbak a lakások, mégsem veszít népszerűségéből, hiszen egy-egy blokk önállóan működik, iskolája, óvodája, játszótere, parkja van. Branko Pešić, Belgrád akkori polgármestere nagyot álmodott, talán azt gondolta, hogy Belgrád egyszer csak összenő Zimonnyal, és előbb-utóbb bekebelezi majd a környező településeket is, így a belvárost is fejleszteni akarta. A Belgrád víziváros alapgondolata tőle ered, persze nem hatalmas üvegtornyokkal meg mesterséges szigetekkel. Kigondolta, hogy ha kihelyezi a vasútállomást, Belgrád óvárosi részében, a Száva partján felszabadul majd egy 80 hektárnyi exkluzív építési terület, ahová ugyan jelentős összeget kell befektetni, de annak négyszerese térítődik vissza a városnak.
Így 1970-ben megkezdték a vasúti góc megépítését, hogy amint arra lehetőség nyílik, a vasútállomást kihelyezzék a városközpontból. Olyan új vasútállomást álmodott meg, amely óránként 10 ezer utast képes ellátni, ami abban az időben egyedülálló volt Európában, így a közvéleményt is megosztotta. Elkészültek a tervek, még 1974-ben, a munkálatok azonban majd csak három évre rá kezdődtek el, a 10-es közlekedési folyosó vonalán, a Topčider lábánál lesüllyesztve, a Prokopban. És bár 18 hónap alatt be szerették volna fejezni az építkezést, mégis a pénzhiány miatt a terveket késleltetni kellett. Abban az időben Belgrád több építkezést is lefolytatott, hidak épültek, Újbelgrád alakult... hatalmas összeget fordított az állam akkor a fejlesztésre. Ekkor merült fel a földalatti metró szükségessége is, ennek első állomása Vuk Karadžić szobránál épült ki. Mégis a nyolcvanas évek közepén felülbírálták a vasúti terveket, a metróépítést leállították, és ezzel a vasútállomásét is. A kilencvenes évek háborúi sem kedveztek az építkezésnek, mégis a kilencvenes évek közepén forgalomba helyezték a meglévő síneket és állomásokat, a Beovoz megállt a Prokopnál és a Vuk-szobornál lévő állomáson is. 1999-ben bombázták Szerbiát, majd jöttek a kétezres évek eseményei, az állam megerősödése, majd újra a gazdasági válság, így ez az állomás építkezései hol folytatódtak, hol abbamaradtak. Egyes becslések szerint 2008-ig az új vasútállomás 30 év alatt megközelítőleg 100 millió eurót emésztett fel.
Kisebb léptekben felépült az új állomás 5. és 6. vágánya, 2014-ben pedig folytatódtak a munkálatok, a tíz vágányból 8 kész, így a bejelentések szerint a munkálatok 90 százaléka elkészült, és január 26-ától, keddtől már ide fut be az Újvidék–Belgrád közötti vonat is, amivel megkezdődött a régi vasútállomás Prokopba való átköltöztetése.
Nagy az öröm, több mint negyven év után végül elkészül egy olyan építmény, amely hatalmas összeget nyelt magába. Az új vasút megépítése azonban számos más gondot is felvet. Egyrészt újratervezést, újraszervezést igényel Belgrád tömegközlekedése, hiszen az utasok a régi vasútállomásról kilépve, attól függően, hogy merre akarják folytatni az útjukat a főváros területén, választhatnak maguknak egy villamost, buszt. Az összeköttetés Belgrád belvárosával kiváló, de akár gyalogosan is el lehet jutni szinte mindenhova 10-15 perc alatt. A Prokop közelében azonban egyelőre egy busz és két trolibusz áll meg. Gyalog megindulni a város belvárosa irányában pedig... egyrészt veszélyes, mert gyalogos közlekedést a város ezen részére eddig a város nem tervezett, másrészt pedig 30-40 percig tartana. Vagyis aki a belváros felé akar menni, jobban teszi, ha nem a Prokop állomáson száll le a vonatról, hanem a Vuk-szoborig folytatja útját (amennyiben az megoldható), mert onnan, a Sándor király körútról már szinte minden villamos, busz elérhető. A buszpályaudvar pedig a város másik felére kerül majd, Újbelgrádba, így akik eddig úgy utaztak (én például sokszor), hogy: ha nincs busz, majd vonatra ülök (vagy fordítva), azoknak a még létező kényelem hamarosan megszűnik.
És ugye az egyik beruházás vonzza maga után a másikat. A vasúti teherforgalom nem követheti az utasszállítás vonalát, biztonsági okokból. A Prokop déli vonalán ugyanis a következő állomás a Vuk-szobornál levő, amely földalatti állomás, így a délre irányuló tehervonatoknak egy új vasúti vonal szükséges, még egy vasúti híd, egy másik vasúti gócpont, amennyiben a régit felszámolják, hogy azok is zavartalanul közlekedhessenek.
Egy negyvenéves projektum zárul le lassan, és ezzel nagyot lép a Belgrád víziváros megvalósítása, de újabb vasúti híd után kiált a város, hogy a vasúti közlekedés zavartalan lehessen.
