Minden harmadik gimnazista unalmasnak találja a középiskolai tanórákat. Ez derül ki a szerbiai oktatási minisztérium által megkérdezett 7000 végzős gimnazista és szakközépiskolás válaszaiból. A gimnazisták felének az a véleménye, hogy a tananyag tele van felesleges információval. A tanulók több mint 30 százaléka csalódott a középiskolában, sokkal többet várt, ez derül ki a minap ismertetett felmérésből, amely az érettségi előtt álló szerbiai középiskolások 10 százalékát ölelte fel.
Ez volt az első ilyen nagyszabású felmérés, amelyből az is kiderült, hogy minden második gimnazista vélekedik úgy, hogy az elsajátított tananyag egy részére szüksége lesz a jövőben, és csak minden harmadik nyilatkozott úgy, hogy a szerzett tudást fel is használja majd.
Negyven százalékuk úgy gondolja, hogy a majdan megszerzett egyetemi diploma lehetőséget biztosít számukra, hogy külföldön helyezkedjenek el. A végzős középiskolások nem tekintenek nagy derűlátással az egyetemi tanulmányokra, hisz a gimnazisták 68, míg a szakközépiskolások 57 százaléka örül a rá váró egyetemista életnek.
Egyébként minden második megkérdezett középiskolás szorong az egyetemi felvételi miatt. Nem bízzák a véletlenre az egyetemi felvételi sikerét, a gimnazisták 43 százaléka máris magánórákra jár a felvételi tantárgyakból, míg a szakközépiskolások esetében ez 27 százalék. Valószínűleg a szakközépiskolások között nagyobb arányban vannak olyanok, akiknek családja szerényebb anyagi körülmények között él, és közöttük olyan is van, aki középiskolai diplomával próbál elhelyezkedni, míg a gimnázium egyértelműen a továbbtanulásra készíti fel a diákokat.
A gimnazisták és a szakközépiskolások döntő többsége úgy nyilatkozott, nagyon sok barátra tettek szert a középiskolában, és csak tíz százalékuk jelentette ki, hogy végigunatkozta a középiskolás éveket. Persze, hisz nekünk, idősebbeknek is, ha a középiskolára gondolunk, azonnal a haverkodások, a diákcsínyek, a nagy világmegváltó beszélgetések jutnak eszünkbe. Elsősorban ezek tették olyan felejthetetlenné a középiskolában töltött időt.
A felmérés valószínűleg összefüggésbe van azzal, hogy a még 2012-ben a kormány által elfogadott és 2020-ig szóló oktatási stratégiát a minisztérium a honlapján most foglalta táblázatokba, a tennivalókkal és határidőkkel. Reméljük, a végzős középiskolások válaszaiból leszűrik a tanulságot akkor, amikor hozzákezdenek az oktatási rendszer javításához.
Badarság lenne azt hinni, hogy csak a szerbiai iskolákban unatkoznak tanórákon a diákok. Nemrégiben Szászország iskoláiban végeztek az Ulmi Egyetem agykutatói felmérést, és ebből az derült ki, hogy a diákok unalmasnak és örömtelennek élik meg a tanítást. A jó tanuláshoz ugyanakkor elengedhetetlenül fontos az önállóság, az öröm, a szociális kötődés és a testmozgás – szögezték le a tudósok.
Két éven át végezték mintegy 1000 tanuló, szülő és pedagógus bevonásával a vizsgálatot, és megállapították, hogy míg az óvodában és az általános iskolában még gőzerővel együttműködnek a gyerekek, a középiskolában egyre inkább csökken a tanulási kedvük. Az unalom tanévről tanévre fokozódik, pedig a gimnáziumban éppoly fontos az öröm a tanulásban, mint az óvodában. Kiderült az is, hogy hiányzik a testmozgás: a diákok általában délelőtt intenzíven tanulnak, ilyenkor csekély a lehetőség testmozgásra, holott jót tenne minden reggel egy fél órás torna. Bizonyára a szülők többsége egyetért a tudósokkal, hisz Szerbia a gyerekek gerincferdülését és a lúdtalp gyakoriságát tekintve a dicstelen harmadik helyen áll Európában. Ehhez hozzájárul az iskolatáska súlya, a kevés tornaóra, az pedig, hogy sportol-e a gyerek szabadidejében sportklubban, és ha igen, melyikben, a szülők anyagi lehetőségeitől is függ.
Kanyarodjunk vissza az ulmi tudósok következtetéséhez, hogy miért élik meg a diákok unalmasnak és örömtelennek a tanítást. Szerintük sok múlik a tanárokon. A teljesítési kényszerből kifolyólag leginkább a tananyagra koncentrálnak, közben szem elől veszítik a tanulókat. Az agykutatók ezen kívül a kis iskolák mellett szálltak síkra: ha ugyanis mindenki mindenkit ismer, kevésbé hajlamosak a diákok például rongálásra.
Megszívlelendő.
