Ön szerint segítenie kell-e az államnak a svájcifrank-alapú hitelek tulajdonosain?
Nem is hatott váratlanul és meglepően a Szerbiai Bankok Egyesületének pénteki bejelentése, miszerint a pénzintézetek tűzzel-vassal ellenzik a svájci frank és a dinár árfolyamának ideiglenesen, vagy netán huzamosabb időre történő befagyasztását. Amitől tartani is lehetett, bekövetkezett, az egyszeri szerbiai polgárok ismét magukra maradtak. Ha bajba kerülnek, nem áll ki az állam mellettük.
Két alapelv uralkodik a pénzügyi világban, az egyik valamennyi hitelezett fél azonos elbánásban való részesítése, a másik pedig a kockázati tényezők felmérése és vállalása, hangoztatta a Szerbia Bankok Egyesülete pénteki szűkszavú közleményében. Ami azt jelenti, hogy a svájci frankban eladósodott polgárok nem számíthatnak intézményesített könnyítésben, mert ha ez bekövetkezne, akkor az euró- és még a dináralapú hitelek élvezői is követelőzhetnének. Viszont felmerül a kockázatvállalás terhe megosztásának kérdése, ahol úgy tűnik, már nem uralkodó elv az azonos elbánás és a felelősség. Köztudott, hogy a hiteltörlesztő és a pénzintézet sohasem lehetnek egyenrangúak, nem azért, mert az egyiknél hatalmas mennyiségű pénz halmozódik, a másik pedig kölcsönre szorul, hanem azért, mert a kockázatokat nem egyformán vállalják. A hazai terepen ügyködő bankok is túlnyomó esetben „kölcsönözött” pénzeket osztanak ki, de valamennyi további teher kizárólag az ügyfélre hárul. Természetesen, mondhatjuk kívülállóként, hogy a hiteltörlesztőket senki sem kényszerítette kölcsönök felvételére – habár szilárd meggyőződésem, hogy valamennyi adós nem csupán kedvtelésből tért be a bankba, hanem egzisztenciális, netán életbevágó ügyek intézése késztette kölcsönre – , de a pénzintézetek uzsoraszerű követelőzése, és a korlátokba nem ütköző haszonszerzési vágy lehet hogy banki szabályok szerint történik, de morálisnak, sőt még törvényesnek sem mondható.
Tehát Szerbiában szó sincs arról, hogy az árfolyam-ingadozásokból eredő kockázatot mindkét fél, a pénzintézet és az ügyfél is viszonylag egyenlő arányban viselné, még ilyen nemzetközi méreteket öltő árfolyamrobbanások esetében sem.
Pedig nem is oly tág környezetünkben van példa a hiteltörlesztők védelmére. Gondoljunk csak Magyarország esetére, ahol hathatós, komoly és legmagasabb állami körökből irányított kampánynak köszönhetően megtörtént a svájcifrank-alapú hitelek jó részének forintosítása, és emiatt Magyarországon a frank robbanása nem vert akkora port. A horvát államvezetés sem nézte ölbe tett kézzel eladósodott polgárainak agóniáját. Pénteken a szábor egyéves időszakra befagyasztotta a svájci frank kunához viszonyított értékét, és ez a döntés vonatkozik valamennyi svájcifrank-alapú hitelélvezőre a törlesztőrészlet nagyságától függetlenül. Az elkövetkező egy évet pedig arra használják ki, hogy tartós megoldást találjanak.
Természetesen a horvát pénzintézetek képviselői és a Horvát Nemzeti Bank is zsörtölődik az említett döntés miatt, mert mint mondják, ezzel az ország nemzetközi pénzletétjeit veszélyeztetik. Függetlenül ettől, az állam beavatkozott, a politikai döntés megszületett, és a mintegy 60 000 családfő, aki svájcifrank-alapú hitelhez folyamodott, nyugodtan aludhat.
Nem így azon 22 000 szerbiai hiteltörlesztő, akik svájci frankban adósodtak el. Aleksandar Vučić kormányfő a minap úgy nyilatkozott, az elkövetkező napokban kieszközölnek némi könnyítést az érintettek számára, noha – hangoztatta – az államnak semmi kötelessége sincs az adófizetők pénzét a frankalapú hiteltörlesztők megsegítésére fordítania és ezzel az ország pénzügyi rendszerét veszélyeztetni. Azt is mondta, hogy a környező országok példáját – ahol a hitelező pénzintézetek kárára tettek bizonyos intézkedéseket – Szerbia nem fogja követni. A lakosok hitelek felvételekor saját belátásuk szerint választhattak a kisebb kamatú frankhitelek és a magasabb kamattal terhelt euróhitelek között, mondta.
Vitathatatlan, hogy az eladósodott polgárok saját döntésük alapján nyúltak kölcsönhöz, de a svájci frank fekete csütörtöki árfolyamrobbanása után ezek már nem kezelhetők egyéni szerződésekként, ha tudjuk, hány embert érint. A svájcifrank-alapú hiteltörlesztők esete immár társadalmi problémává vált, ami társadalmi igazságosság szempontjából kezelésre szorul. A végső döntés a Szerbiai Nemzeti Bank és a kormány kezében van.
