Az Ukrajnában több mint három éve dúló háború lezárásáért tett erőfeszítések ismét egy újabb szakaszba léptek. Vasárnap Rijádba érkeztek az orosz delegáció képviselői, hogy tárgyalásokat folytassanak az Egyesült Államok képviselőivel az ukrajnai háború lezárásának lehetséges módjairól. A Szövetségi Tanács nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke mellett Moszkva részéről Szergej Beseda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatójának tanácsadója vett részt az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalássorozat újabb megbeszélésén. A hétfői tárgyalások középpontjában a fekete-tengeri tűzszünet elérése szerepelt, amely által a szabad hajózást és a kereskedelem újbóli megindítását biztosítanák. Az amerikaiak az ukrán képviselőkkel is tárgyaltak, amelynek során javaslatokat tettek az ország energetikai létesítményeinek és kritikus infrastruktúra védelmére vonatkozóan. A rijádi tárgyalások részleteit végül a Fehér Ház hozta nyilvánosságra, amelyek szerint Washington külön-külön megállapodott a háborúban álló felekkel, hogy biztosítják a biztonságos kereskedelmi hajózás lehetőségét a Fekete-tengeren, tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, és nem fognak kereskedelmi hajókat katonai célokra használni. Ukrajna is közleményt adott ki a tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyben a már említettek mellett azt is hozzátették, hogy az orosz hadihajóknak a Fekete-tenger keleti részén való megjelenését biztonsági fenyegetésnek fogják tekinteni.
A rijádi tárgyalásokat megelőzően a múlt hét folyamán Donald Trump és Vlagyimir Putyin között telefonbeszélgetés zajlott, amelynek során számos kérdésben is megegyezésre jutottak. Az ismert információk szerint megegyeztek egyebek mellett egy fogolycseréről szóló egyezményben, valamint egy korlátozott, harmincnapos tűzszüneti javaslatról is, ami az energetikai infrastruktúrára vonatkozik. Közben Emmanuel Macron francia elnök újabb csúcstalálkozót jelentett be, amelyen a jövőbeni ukrajnai békefenntartásba bekapcsolódni kívánó országok vesznek részt, ugyanakkor hangsúlyozta Franciaország elkötelezettségét Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása folytatásában.
Mindezek ellenére felvetődik a kérdés, hogy mennyire lehetne tartós a béke Ukrajnában, ha egyáltalán sikerül elérni. A rideg valóság az, hogyha a békemegállapodást még a napokban megkötnék, akkor is az ukrán gazdaság talpra állítása igen nagy erőfeszítésekbe kerülne, és bizonyára rendkívül hosszadalmas folyamat lenne.
Az elmúlt hónapban még azt fejtegettük, hogy elfogadja-e Volodimir Zelenkszij ukrán elnök országa ritkaföldfém-készletei egy részének az Egyesült Államoknak való átadását, amelynek értéke 500 milliárd dollárt tesz ki. Mint az már közismert, egy hónappal ezelőtt karnyújtásnyira került a megállapodás, azonban az egyezmény tervezett aláírása napján Donald Trump és Volodimir Zelenkszij csúnyán összekapott egymással az Ovális Irodában, amelynek eredményeként az ukrán elnök sietősen elhagyta a Fehér Házat. Az egyezmény nyélbe ütése azonban kulcsfontosságú az ukrajnai háború lezárásában, hiszen Donald Trump az elképesztő mértékű összeg fejében biztosítja a háború sújtotta ország további támogatását. Mindez példa nélküli lenne a történelemben, ugyanis ekkora összeget még Németországnak sem kellett kifizetnie kártérítésként a második világháború lezárását követően. Ukrajnának azonban létkérdés az amerikai támogatás megléte, hiszen az ország gazdasága szó szerint romokban áll. Az ukrán energiaszektor 43,1 milliárd dollárnyi bevételkiesést szenvedett a háború miatt, ezért a kormány kénytelen volt 60 százalékkal megemelni az ukrán vállalkozások villamosenergia-árait. Az Oroszország által bombázott ukrán energetikai infrastruktúra a békét követően sem lesz képes arra, hogy teljes mértékben kielégítse az ország igényeit. Hatalmas gondot jelent ugyanakkor a munkaerőhiány is, hiszen mintegy tízmillió ukrán hagyta el a lakhelyét, ebből mintegy hatmillióan valamelyik nyugati államba menekültek, akik közül sokan már lehet, nem is terveznek visszatérni hazájukba. Mindez súlyos problémát jelent az országnak, hiszen többnyire munkaképes korú személyekről van szó, akik pedig hazájukban maradtak, nap, mint nap életveszélyes körülmények között kénytelenek végezni munkájukat.
Az ország tehát romokban, a munkaerőhiány és az infláció szintén komoly gondot jelent, ugyanakkor mindezek fejében – az erőfeszítések és részsikerek ellenére is – nemhogy a béke, de még a tűzszünet is egyelőre távolinak tűnik.
Nyitókép: AP via Beta
